Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

12. Árvízi vizsgálatok

Hasonló meggondolásokból egyáltalán nem, illetve csökkentett értékkel kell figyelembe venni a .1 égtorlódások által befolyásolt árhullámok adatait.

3. Ha rendelkezésre állnak a homogénnek talált, vagy ilyenné tett vizhozam (vagy vízállás) adatok, dönteni kell még, hogy - a kitűzött feladatot tartva szem előtt - hogyan történjék a valószínűségi vizsgálat alapadatainak kiválasztása.

Folyamatos üzemű, illetve a vizjárás hatásának egész éven át kitett, létesítmények tervezésekor az egyes években előfordult legnagyobb vízhozamok alapján történik a vizsgálat. Ha a létesítmény szempontjából csak az év egyes Időszakaiban előforduló árhullámoknak van gyakorlati jelentősége (vagy a különböző évszakokban lényegesen eltérőek az üzemi viszonyok), az adatsor összeállításában csak a kérdéses időszak adatait vesszük figyelembe (illetve az egyes évszakokra külön-külön feldolgozást készítünk). Ilyen vizsgálatokra van szükség például az öntözést szolgáló müvek, vagy a hullámtéren végzett mezőgazdasági művelést védő nyári gátak tervezésekor.

Eltérő jellegük és jelentkezésük időpontjának különbözősége miatt bizonyos esetekben célszerű lehet a hóolvadásből és esőzésből származó évi maximumok különálló vizsgálata is.

4. A vizmérce megrongálódása, háborús események, vagy más okok következtében előfordul, hogy a vizállásészlelés' néhány hónapig, vagy évig szünetel. Ez megszakíthatja a vizsgálni kivánt árvizd adatsor folyamatosságát. Ha az észlelés szünetelése idején a yizsgált időszak legnagyobbjai közé tartozó árhullám vonult le, a szomszédos mércék adatai, a helyszín bejárása és a lakosok megkérdezése, vagy az egykori feljegyzések alapján meg kell kísérelni a hiányzó adatok pótlását. (Ha valóban "nevezetes" árvizről volt szó, ez többnyire sikerrel jár.) Ha az észlelési szünet időszakában nem fordult elő kiemelkedő árhullám, a kérdéses évet vagy éveket kihagyjuk az adatsorból, vagyis az n érték kisebb lesz a kezdő és az utolsó évszám különbségénél.

Az is előfordul, hogy a folyamatos észlelések kezdetét megelőző évekről, vagy évtizedekről vannak esetenkénti feljegyzések egy, vagy több kiemelkedően nagy árhullámról. Ilyen esetekben a feldolgozást a tapasztalati valószínűségek módszerével célszerű- 11? -