Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

12. Árvízi vizsgálatok

nagymértékben befolyásolhatják az árvizi viszonyok alakulását. Hatásuknak hosszabb időszakra visszamenő esetenkénti kimutatása - amire nem lehet általános szabályt adni - sokkal több munkát és szellemi erőfeszitést kiván, mint maga a valószínűségi vizsgálat.. Bizonyos esetekben célszerűbb lehet a vizsgálatot rövidébb időszakra korlátozni, mint a rekonstruálással kísérletezni.

/000

900

800

980cm„

5

u

«0

'-5

'C3- 700

500

500

m

300

200

f- X

TISZA, TOKAJ 190/-43

N

V.,

‘‘n'V

v\

s.(

s.

}*x

—• vizhozamadatok alapján —*»••• vizállásadatokból közvetlenül

\ 1

X

k

u

*>

>

5 iScT ti ti

ti

C) <5 Cj Q C5 5 S *£>

£/6fordulási valószínűség, p %

CD

12-5. ábra

A vízállások és vízhozamok alapján meghatározót árviz-szinmagasságok összehasonlítása [241, 155. oldal]

Oí

ti

CD

Töltésezett vízfolyások esetében a védőgátakat átszakltó árhullámok esetén rekonstruálni kell a gátszakadás nélküli állapotra jellemző adatokat [l05] [234-]. Ez azért is nagyon fontos,

mert gátszakadás rendesen éppen a legnagyobb, tehát a vizsgálat leglényegesebb alapadatait nyújtó, árhullámoknál fordul elő.- 116 -