Szesztay Károly: Hidrológia és hidraulika. 1. Hidrológia I. Útmutató és adatfeldolgozási gyakorlatok (Tankönyvkiadó, 1963)
Hidrológiai adatfeldolgozási gyakorlatok
jában megadott módszerek közül az alábbiakban a kettős összegező vonalak alkalmazására végzünk el számítást. Ez a módszer viszonylag kiaaértékű (p-10 %-nyi) zavaróhatások kimutatására is alkalmas, és közvetlenül megadja a szükséges javításokat is. Külön mintapélda kidolgozását a könyv 7-1. és 7-2. táblázatával, illetve a 7-6* és 7-7* ábrájával kapcsolatosan bemutatott számítások feleslegessé teszik. 1. feladat. Vizsgáljuk meg a hajdúnánási csapadékmérő állomás 1902-42. évi adatainak egyöntetűségét, és állapítsuk meg az esetleges javítások mértékét az utóbbi évek viszonyaira vonatkoztatva a kettős összegező vonalak módszere alapján. Megoldás. Első teendő a hajdúnánási állomás évi csapadékösz- szegeinek kiírása a meteorológiai évkönyvekből, illetve az Országos Meteorológiai Intézet adattárából. Ugyancsak össze kell állítani 6-8 környező^ állomás évi csapadék összegeit is a kérdéses időszakra. Ezeket a kiindulási adatokat a 7-1. táblázat 2. és 3. oszlopában találjuk. A következő teendő a 7-6. ábra szerinti kapcsolati vonal megszerkesztése a hajdúnánási csapadék és az alapállomások átlagos csapadéka között. Az adatok felrakása természetesen milliméter- papírra történik. A tengelybeosztásokat az adatsorok legnagyobb és legkisebb számértékének kikeresése után úgy célszerű megyálaszta- ni, hogy a felrakás az üzletekben kapható szabványos (21x29,7 ernes) lapon elférjen, és a közbenső értékeket a milliméterhálózat segítségével egyszerűen ki lehessen keresni. A kapcsolati vonal meghúzásában alapul veendő utolsó 8-10 év adatát bekeretezéssel, vagy színezéssel Iáiét a többitől különválasztani. (A kapcsolati vonal szerkesztésére vonatkozóan lásd a 2. gyakorlatot.) Ezután következik a 7-2. táblázat szerinti folyamatos összegek számítása, amihez az adatokat - a további lépések egyszerűsítése végett - időrendben visszafelé haladva célszerű felirni. Az észlelt hajdúnánási adatok folyamatos összegezéséhez (1. és 5. ) Az, hogy mely állomások tekinthetőek "környező'!-nek, a vizsgálat időegységétől 'és a tájegység csapadékviszonyainak sajátosságaitól függ. A szükséges együttjárás mértékét a 7-3. ábra szerinti felrakásokkal egyszerűen meg lehet állapítani.
