Szesztay Károly: Hidrológia és hidraulika. 1. Hidrológia I. Útmutató és adatfeldolgozási gyakorlatok (Tankönyvkiadó, 1963)
Hidrológiai adatfeldolgozási gyakorlatok
oszlop) nincs hozzátenni való* A számított, vagyis az alapállomások átlagai alapján a kapcsolati vonalról leolvasott hajdúnánási adatok megállapításához a 7-6. ábrán jelölt példák nyújtanak támpontot. Az utolsó teendő a 7-7. ábra szerinti összegező vonalak megszerkesztése, amihez ismét megfelelően választott tengelybeosztá- su milliméterpapirra van szükség. A példa végeredményeit a 7-7• ábra baloldali görbéje foglalja össze. A javitási tényezők (iránytörések) számértékét a szegedi görbén megjelölt b -b’, c - c’ és d - d* metszékeknek az a - b, b - c és c - d távolságok függőleges vetületéhez viszonyított nagysága adja meg. További gyakorlatokhoz, illetve a csoportos gyakorlatok feladatainak összeállításához felhasználhatók a 7-1« táblázatban megadott kiskunhalasi és baktalórántházai adatok. Változtatni lehet az egyes feladatokban az egynemüvététel alapjául szolgáló időszakot is. 2. gyakorlat Kétváltozós kapcsolati vonal szerkesztése A műszaki hidrológiát valamikor - nem is olyan régen - a tapasztalati tényezők tudományának tekintették. Ka már sokkal inkább nevezhető a "sztohasztikus kapcsolatok1^ tudományának". Az alábbiakban a sztohasztikus kapcsolatok legegyszeiübb esetével, a kétváltozós kapcsolatok meghatározásával foglalkozunk. A megoldás történhet grafikusan (szerkesztéssel), vagy analitikusan (számítással). A grafikus megoldások előnye az egyszerűség, áttekinthetőség és a kiugró (hibás) adatok menetközbeni ellenőrzésének, illetve javításának lehetősége. Az analitikus módszerek számára az elektronikus számológépek egyre szélesbedő felhasználási lehetősége nyit tág perspektívákat. —A többnyire észlelési (kísérleti) adatokból statisztikai utón levezetett "sztohasztikus" (valószínűségi) kapcsolatok sajátossága, hogy - a függvénykapcsolatoktól eltérően ~ a független változók megadott értékeihez a függő változónak nem egy (vagy több) meghatározott értéke, hanem szükebb vagy tágabb értéktartománya tartozik. A sztohasztikus kapcsolatok alapján leolvasót'! vagy számított eredményt tehát nem egyetlen és kizárólagos megoldásnak, hanem a legvalószínűbb értéknek kell tekinteni.- 9 -