Szesztay Károly: Hidrológia és hidraulika. 1. Hidrológia I. Útmutató és adatfeldolgozási gyakorlatok (Tankönyvkiadó, 1963)

Hidrológiai adatfeldolgozási gyakorlatok

t

\

2. Kiszámítjuk az egyes magassági övezetekben fellelhető csapadékmérő állomások adatainak számtani átlagát és megszorozzuk az illető övezet viszonylagos kiterjedését jellemző súlyszámúnál.

A szorzatok összege a keresett csapadék-átlag.

e/ A kijelölt teniletre eső állomások adatainak egyszerű át— lagolása esetén vizsgáljuk meg, hogyan növekszik a számítás hibája, illetve bizonytalansága az állomás hálózat fokozatos ritkításával .

4. gyakorlat

Csapadék gyakorisági vizsgálatok

v

A csapadék gyakorisági megoszlásával és az egyes időszakokban különböző valószinüséggel várható csapadékmennyiségek meghatározásával kapcsolatos feladatok alapadatait az U-3. és az U-4. táblázat foglalja össze. A feladatok összeállításában a tárgykörrel kapcsolatosan leggyakrabban felmerülő igényeket és a széleskörű alkalmazásra leginkább ajánlható feldolgozási módszereket; tartottuk szem előtt. A statisztikai módszerek elméleti alap- jairól és hidrológiai alkalmazásuk néhány sajátosságáról a tankönyv második kötetében lesz szó.

7. feladat. Szerkesszük meg a csapadékvalószinüségi görbét, és állapítsuk meg a Jászberény környékén 100 évenként egyszer várható legkisebb csapadékösszeget az alábbi időszakra:

a/ az öntözési idényre (U-4. táblázat 2. oszlop), b/ 1 évre (U-3. táblázat 2. oszlop), c/ 2 egymásutáni évre d/ 3 egymásutáni evre és e/ 5 egymásutáni évre.

Megoldás, a/ és b/ Első teendő az adatok nagyságrendbe sorolása. (A vizsgált 40 év folyamán előfordult legnagyobb érték kapja az m = 1 sorszámot, a nagyságrendben második az m = 2 sorszámot, ... a legkisebb az m = 40 sorszámot. Az évi összegek sorrendjére vonatkozóan lásd az U-3. táblázat utolsó oszlopát.) Ezután következik az egyes adatok- 27 t