Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 6. Hidrológiai észlelőhálózatok
jövőben la számolni kell, de ugyanakkor azt is tisztán keli látni, hogy a világszerte gyors ütemben fejlődő vízgazdálkodási ágazatok hidrológiai megalapozása egyre inkább megkívánja a felszíni és felszín alatti vízkészlet egységes szemléletű feltárását, ami végső fokon a természet vízháztartásának módszeres és átfogó elemzését kívánja. A könyv bevezető soraiban már említettük, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség tiz évre előirányzott széleskörű nemzetközi együttműködésen alapuló észlelési és kutatási P rogram kidolgozását kezdeményezte. Ez lényegében azon a fel- smerésen alapszik, hogy az egyes vízrendszerek és földrészek vízkészlete nem függetleníthető egymástól és a Föld vízforgalmának egységes szemléletű feltárását egyre inkább előtérbe kerülő gyakorlati okok is sürgetik. Bármennyire alapja is a hidrológiának az észlelőhálózat, önmagában sohasem lehet elégséges. A vízgazdálkodásba bevont, vagy a jövőben bevonandó valamennyi kisvizfolyásra és víztartó rétegre már csak a népsűrűség szabta korlátok és az alapvető gazdasági meggondolások miatt sem lehetne kiterjeszteni a hidrológiai észleléseket. De erre nincs is szükség. A hidrológiának, mint természeti-földrajzi és műszaki tudománynak éppen az a feladata, hogy a természet vízforgalmának főbb gócpontjaira és néhány jellemző mozaikjára korlátozódó észlelésekből rekonstruál jón a folyamat egészére és az észlelésbe be nem vont területekre is fényt derítő adatokat és törvényszerűségeket. A régebbi évtizedekben, amig a hidrológiai észlelések egy- egy konkrét - többnyire a nagyobb folyókhoz kapcsolódó - gyakorlati feladatok ellátására szolgáltak, a vízrajzi szolgálatok /vízrajzi intézetek/ megelégedhettek az észlelt adatok rendszeres nyilvántartásával és egyszerű elsődleges feldolgozásával. Ma már - mint láttuk - ennél sokkel többről: a vízháztartás, sőt a geofizikai folyamatok egészébe való beilleszkedésről van szó, amelyet megfelelő személyi és anyagi feltételekkel rendelkező hidrológiai /vízgazdálkodási/ kutatóintézetek tudnak csak ellátni. A hidrológiai észlelések fő irányvonalának fentebb vázolt minőségi átértékelődése nem jelenti azt, hogy az egyes vízgazdálkodási létesítmények tervezése és üzemvezetése számára ma már nem volna szükség esetenkénti hidrológiai észlekések- re. A jelentékenyebb vizgazdálkodási létesítmények tervezéséhez készülő hidrológiai vizsgálatok során mindig törekedni kell arra, hogy a főbb alapadatok megválasztásában időszakos /legalább 1-2 évre terjedő/ konkrét helyi észlelésekre lehessen támaszkodni. A kisebb területek vízforgalmának alakulását- 84 -
