Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 6. Hidrológiai észlelőhálózatok
a helyi, "azonális" /fizikai-földrajzi általánosításokkal nem Jellemzehető/ tényezők ugyanis számottevően módosíthatják. Nem nélkülözheti a különleges helyi szempontok szerint megszervezett folyamatos, hidrológiai észleléseket és előrejelzéseket a nagyobb vizgazdálkodási létesítmények (tározómedencék, duzzasztómüvek, vizerőmürendszerek), vagy egyes időszakosan jelentkező vizgazdálkodási tevékenységek (árvédekezés, belvizlevezetés, öntözés, hajózás, stb.) üzemének tervszerű irányítása sem. 6.2 A hidrológiai észlelések tartalma Az első rendszeres hidrológiai észlelések világszerte az árvízvédelem és a hajózás igényeihez kapcsolódtak. Ezekre a célokra általában elegendő volt a főbb folyókban kialakuló vízállások, a gázlómélységek, és a .1 égviszonyok. továbbá a csapadékviszonyok általános ismerete. A vizerőhasznositás előtérbe kerülése a század- forduló idején már a lefolyó vizmennyiségek ismeretét kívánta és ezzel - elsősorban a hegyvidéki területeken - megindultak a folyamatos vízhozam-nyilvántartás kivánta rendszeres vizhozammérések. Hamarosan nyilvánvaló lett, hogy valamely terület teljes vizerő- készletének megállapításához /a lefolyási adatok területi általánosításához/ elengedhetetlen a csapadékviszonyok beható ismerete. Ennek eredményeképpen sokhelyen a vizrajzi szolgálatok feladatává vált a kívánt célra megfelelően részletes csapadék- és hómérések ellátása. A vízerőművek üzemével és a folyószabályozással kapcsolatos kérdések viszonylag hamar ráterelték a figyelmet a folyók hordalékszállitásával és a mederalakulással kapcsolatos észlelésekre is. A különféle vizhasználati igények gyors fejlődésével az utóbbi évtizedekben a viz egyre több helyen szűnt meg korlátlanul igénybevehető szabad jószág lenni. Az ütköző gazdasági érdekek összeegyeztetése, illetve az átfogó vizgazdálkodási tervek kidolgozása az egyes vizvidékek teljes vízkészletének megállapítását kivánta, ami a hidrológiai észlelések feladatköre tekintetében is egészen uj helyzetet teremtett. A vízigények növekedésével hamarosan ráterelődött a figyelem a felszín alatti vizekre. Megindultak a talajvizszint észlelések és a mélyebb rétegekbe hatoló vízkutató fúrások.- 85 -
