Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 6. Hidrológiai észlelőhálózatok
6 HUEOLÓGIAI ÉSZLSLŐHALÓZATOK Á hidrológiai észlelések célkitűzése és tartalma az elmúlt évtizedek folyamán jelentékenyen módosult. Az észlelések általában valamely konkrét, gyakorlati cél érdekében indultak meg és többnyire egy-egy nagyobb vízfolyásra korlátozódtak. A nagyobb területeket átfogó és központilag irányított észle lghálózatok csak jóval később /az európai országok többségében a századforduló időszakában/ alakultak ki. A felszíni és felszín alatti vízkészletek módszeres feltárására és a természet vízháztartásának átfogó elemzésére irányuló észlelések megszervezésének elvi és gyakorlati kérdései csak a legutóbbi években kezdenek kialakulni. 6.1 A hidrológiai észlelések célkitűzése A természet vízkészletének alakulásáról a könyv első részében közölt adatok /a Föld, a világrészek és a Világtenger medencéinek évi átlagos vízmérlege, a csapadék és a sugárzási mérleg szélességi övezetek szerinti változása, a párolgás vagy a tengeráramlások világtérképe, stb./ a Föld több ezer pontján több éven vagy évtizeden át végzett rendszeres észlelések és mérések eredményeit foglalják össze. Mindamellett elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy.a hidrológiai észlelések megindításában és fejlesztésében általában nem a Föld, vagy kisebb nagyobb földrészek vízháztartásának átfogó szemléletű feltárása, hanem valamely konkrét, szűkre szabott gyakorlati feladat megoldása volt a tulajdonképpeni cél. Ezzel mint alapvető gazdasági adottsággal lényegében véve a- 83 -
