Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 10. Geohidrológiai észlelések

sitett vizszintmérők a hazai tapasztalatok szerint jól alkalmazhatók 100 - 150 m-t elérő mélységek esetében is. A karsztvizszint magasságának mérése általában 7-10 naponként történik.

A fedőréteg hajszálrepedéeeiben kialakuló beszivárgás és a felszínalatti gyűjtőrendszer nagyobb járataiban tapasztalható áramlás /szabad folyás/ sebességének megállapítása többnyire jelzőoldatok alkalmazásával történik. Az ország több karsztvidékén végeztek az elmúlt években beszivárgási méréseket mesterséges csapadék /öntözés/ alkalmazásával [l74 , 141-143. lap]. Meg lehet állapítani a beszivárgási idő és a szivárgás intenzitásának közelitő értékét a csapadékadatok és a karszt-barlángok bizonyos helyein észlelt csepegés mértékének (a csepegés intenzitásának) a kapcsolata alapján is.

10.3 A mélyebb víztartó rétegek vízviszonyainak számbavétele

A felszín alatt több száz /kivételes esetekben több ezer/ méternyi mélységben elhelyezkedő víztartó rétegek vízviszonyairól a mélyfúrások technikájának kifejlődése és szélesebb körű elterjedése óta, hazánkban a XIX. század közepétől kezdődően, vannak adatok.

A jelentékenyebb feltáró fúrások helyét részletes geológiai előtanulmányok alapján kell megválasztani. A környék általános geológiai felépítése és a felszíni geológiai adatok alapján feltételezett víztartó rétegek valószínű elhelyezkedéséről felszíni geofizikai vizsgálatok (gravimetrikus vagy geoelektromos mérések) adnak közelitő tájékoztatást. Nagy befektetéssel járó feltárási terveket megelőzően a tulajdonképpeni kutatófúrások előtt többnyire végeznek - kisebb mélységű és átmérőjű - próbafúrásokat is.

A feltáró fúrásokkal, különösen ha vizöblitéses eljárással történnek, csak a műszaki előírások gondos betartása esetén lehet a réteghatárokat és az egyes rétegek talajfizikai adottságait megbízható módon megállapítani. Az átfúrt rétegek talajfizikai adottságainak és vízviszonyainak közelebbi felderítésére többnyire "lyukszelvényezést" is végeznek. Csövezetlen kutakban többnyire a furatot körülvevő talajok vezetőképességének a mélység- 235 -