Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 9. A vízhasználatokkal kapcsolatos hidrometriai munkák
Mérőperem Csővezetékek vízhozamait legegyszerűbben a keresztszelvényt hirtelen leszűkítő mérőperemmel lehet megállapítani /9-8. ábra/. A perem előtt és után (az ábra "1” és "2" jelű helyén) mért nyomás különbsége, vagyis a szűkítés okozta nyomásveszteség ugyanis az áramlási sebességgel, illetve az átfolyó vízhozammal arányos. A méréshez szükséges viszonylag nagy nyomásveszteségek miatt állandó beépítéssel általában csak 200 - 300 mm-nél kisebb átmérő.lü csövekben alkalmazzák. A leggyakrabban alkalmazott 80, 100 és 150 mm csőátmérőkre kidolgozott un. szabványos-mérőperemek alkalmazása esetén a nyomáskülönbség ismeretében az átfolyó vízhozam a kézikönyvekben található grafikonokról közvetlenül leolvasható [24, 126. lap]. Ha a vezeték átmérője kismértékben eltér a fenti értékektől, a szabványos mérőperemet 20°-nál kisebb szögű bővítő, illetve szűkítő idommal kapcsolják be a vezetékbe. A mérőperemet megfelelőqn hosszú egyenes csőszakasznak kell megelőznie és követnie. Vízszintes és ferde csőszakaszok esetében a nyomásmérés! pontok megválasztáséban, a mérés pontosságának fokozása érdekében - a csőfalra ható viznyomásnak a szelvény kerülete mentén mutatkozó változása miatt - célszerű betartani a részletes hidraulikai vizsgálatok alapján kidolgozott ajánlásokat [24, 127. lap]. A 9-8. ábra A mérőperem szerkezeti vázlata [24, 125. lap] \- 219 -
