Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 9. A vízhasználatokkal kapcsolatos hidrometriai munkák

Ha a mérőperem kialakítása vagy elhelyezése nem felel meg a szabvány előírásainak, a nyomásveszteség és a vízhozam összefüggését a szükitési viszonyszámból kiinduló hidraulikai számítással vagy esetenkénti hitelesítő mérésekkel kell megállapítani.

A mérőperemek által okozott nyomásveszteség 3 m/s áramlási középsebesaég esetében - aminél nagyobb értékek csak egészen kivételes esetekben fordulnak elő - mintegy 40-50 cm.

A Venturi-csövek a mérőperemekével azonos elven, de szókénál lényegesen kisebb nyomásveszteséggel működő mérőszükületek.

A hidraulikai ellenállás csökkentése érdekében ugyanis a vezeték keresztszelvényét fokozatos átmenetet biztositó csőidomokkal szűkítik /9-9* abra/. Az ábra szerinti Íves lekerekités

9-9. ábra

A Venturi-cső szerkezeti vázlata /I = Mérőtorokház;

2 -- iiérőtorok; 3, 4, 5 = tömítés/ [24, 130 lap]

meglehetősen költséges megmunkálást kivén, ezért gyakran alkalmazzák a némileg nagyobb esésveszteséget okozó, de kisebb üzemekben is könnyen előállitható kúpos Venturi-csöveket.

A Venturi-csöveket, viszonylagosan nagyobb költségük miatt, általában csak 200 - 250 mm-nél nagyobb átmérőjű csövek esetében alkalmazzák. Az esetenkénti hidraulikai számítás és külön hitelesítő mérések nélkül alkalmazható, a hazai viszonyok között leghasználatosabb 250, 350 és 500 mm átmérőjű csövekbe iktatható Venturi-mérők vizszallitása kész segédletekről olvasható le /9-10 ábra/.- 220 -