Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések

eloszlásának Ismeretében, az állomás földrajzi koordinátái, a naptári időpont, a felhőzeti viszonyok és más tényezők figyelembevételével a földfelszínre érkező sugárzás intenzitásának, illetve összegének közelitő értékét is nieg lehet állapítani.

Amig a földfelszínre érkező sugárzásra vonatkozóan több országban már 50 - 60 évvel ezelőtt megindultak a rendszeres mérések, és ma már a Föld egészéről áttekintést nyújtó /mintegy 200 állomásból álló/ hálózat gyűjti az adatokat, a sugárzási mérleg más összetevőinek mérése terén általában még a kísérletezés állapotában van a műszertechnika [l, 17-21. lap].

A térszín hosszú hulláma sugárzási veszteségének, az effektiv kisugárzásnak a mérésére Angstrom már 1905-ben szerkesz- tett ugyan műszert, de - a különféle méréstechnikai nehézségek fokozatos kiküszöbölésével - csak az 50-es évek közepe táján sikerült a nappali órákban is működő és kielégítően pontos adatokat szolgáltató műszereket szerkeszteni.

Hosszú évtizedekre visszanyúló kisérlétezések eredményeképpen készültek el a sugárzási mérleg egyenlegének /a földfelszínre érkező és az onnan visszaverődött ill. visszasugár- zott energia különbségének/ közvetlen mérését lehetővé tevő első műszerek. Ezeket - a kisugárzásmérő műszerekhez hasonlóan - expedició-szerü, részletes vizsgálatoknál ma már meglehetősen széles körben alkalmazzák, de a szokványos hálózati mérések céljaira még általában túlságosan nehézkesek.- 157 -