Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken
8 ÉSZLELÉSEK A VÍZFOLYÁSOKON ÉS ÁLLÓVIZEKEN A hidrológiai vizsgálatok legfőbb támaszai a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó észlelések. Az időjárási, domborzati, talajtani, stb. adatok akkor és olyan mértékben jelentősek a hidrológus számára, amennyiben a terület vízviszonyaival kapcsolatba állíthatók és a vízjárásra vonatkozó adatok is rendelkezésre állanak. A vizjárás alakulását mindenek előtt a vízfolyások és az állóvizek vízállásai jellemzik, mert általában a vizszin magassági helyzete szolgál kiindulásul a vízfolyásokban lefolyó és az állóvizekben raktározódó vizmennyiségek meghatározásához. A vízgazdálkodási 'és vizépitési feladatok, megoldásához gyakran szükség van a vizek kémiai és biológiai viszonyait, hordalékát, hőmérsékletét és jégviszonyait jellemző adatokra is. 8.1 Vízállás észlelések Lapmércék A vízfolyások és az állóvizek vízállásán vizszinük magassági helyzetét értjük. A vízállás megállapításának legegyszerűbb és leggyakoribb eszköze a vízmérce. Gyakran találunk vízmércét a vízfolyások medrébe épült műtárgyakon /hidpillérek, átereszek, stb./, mert ebben az esetben a mércelap elhelyezése nem kivén külön építményt és a vizszin magasságának leolvasása a legalacsonyabb és legmagasabb vízállásoknál is ugyanazon a mércén történhet /8-1/a. ábra/. A pilléreken vagy cölöpökön elhelyezett vízmércékről le- 158 -
