Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések

A térszín természetes párolgásának mérése

A párolgás mérésének fentebb vázolt módszerei a természetes környezettől elkülönített "kisminták" párolgásának vizsgálatán alapulnak. Láttuk, hogy ezen az utón csak a vízfelületek párolgására vonatkozóan sikerült olyan megoldást találni, amely a természetes viszonyok között kialakuló párolgás megállapítását is lehetővé teszi. A növényzet és a talajállapot rendkívüli területi és időbeli változékonysága miatt a nagyobb szárazföldi területek párolgását még akkor sem lehetne a különféle tipikus esetekre vonatkozó mérési adatokból összerakni, ha maguk az egyedi mérések mindenféle zavaró hatástól mentesek volnának.

Már régen felmerült a gondolat, hogy a természetes párolgás mérése céljából magát a térszínről a légtér felé elinduló páraáramlást kellene megmérni.

A felszínhez közel eső levegőrétegben kialakuló turbulens páramozgás elméleti vizsgálata alapján többen vezettek le már olyan összefüggéseket, amelyek alapot teremtenek a természetes párolgás mérésére is [36] [90]. Ezek az összefüggések általában a térszín /az "érdesség! szint" ^felett z^ és z2 /5 - 10 cm illetve 50 - 150 cm/ magasságban mérhető e^ és e2 páranyomás /higany mm/ és a v-^ ill. v2 szélsebesség (km/óra), továbbá a t léghőmérséklet függvényében adják meg a P párolgást /íam/óra,/:

7 305 k2 (e. - e2) (v2 - v.)

P = --------------------------í---------------— /7-5/

(

273,2 + t) (In z2 (Z;L) 2

(k a Kármán-féle turbulencia állandó, melynek átlagértéke 0,40)*

A megnevezett tényezők mérése utján külföldön és hazánkban is végeztek kísérleteket a természetes párolgás meghatározáséra [9l] .

Érdességi szinten azt, a térszínnel többé-kevésbé párhuzamos felületet értjük, amely felett a levegőmozgás gyakorlatilag akadálytalanul alakulhat ki. Sima víztükör, vagy hófelület esetében az érdességi szint egybeesik a térszínnel. Növényzettel borított, vagy beépített területeken az érdességi szint jelentékenyen a terep szintje /a fák koronája, az épületek teteje/ fölött van és a növényzet fejlődése, illetve a szél erőssége szerint időben is változik.

v- 144 -