Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések
Az elJárAb szélesebbkörü alkalmazása szempontjából ma még megoldhatatlannak látszó nehézségeket jelent, hogy 1. a felszálló vagy leszálló légmozgás okozta páramozgásokat ilyen módon nem lehet figyelembe venni, 2. a szükséges mérésekhez meglehetősen drága és rendkívül gondos, hozzáértő észlelőt igénylő műszerekre van szükség, 3- nehezen állapítható meg, hogy a mért adatok a térszín melyik pontjára illetve területére vonatkoztathatók, végül A. a fenti összefüggés csak bizonyos légköri állapot /adiabatikus állapotváltozások V esetében ad pontos értékeket. 7.4 A levegő mozgásának, hőmérsékletének és páratartalmának mérése A térszínről a légtérbe jutott vizpára utjéval, felhalmozódásával és a csapadékkópződéssel kapcsolatos kérdések miatt tájékozottnak kell lennie a hidrológusnak a levegő mozgáséra és fizikai állapotára /elsősorbanis hőmérsékletére és páratartalmára/ vonatkozó észlelésekben is. A szélviszonyok ismerete az állóvizek vizmozgá8ainak vizsgálatához és az építmények szilárdságtani méretezéséhez is szükséges. A fenti tényezőkre vonatkozó adatoknak hidrológiai szempontból való feldolgozása tekintetében a 7.1 pontban bemutatott módszerekre és az irodalomra utalok [30/2] , [7, 143-189. lap]. Szélmérések A szélviszonyok szabatos mérése csak irómüszerekkel oldható meg, mert a két jellemző alapadat, a szél iránya és különösképpen a szél erőssége, rendkívül változékony. A légkör magasabb rétegeiben uralkodó szélviszonyokról esetenkénti mérésekkel /többnyire léggömbök utjának követésével/ lehet tájékozódni. A szél irányát általában a nyolc főbb égtáj szerint jelölik meg /Észak, Észak-kelet, Kelet, .... stb./ és mindig azt az ég^ Adiabatikus állapotváltozások esetében a hőmérséklet ma- gasság szerinti csökkenése megegyezik a felemelkedő levegőrészecskék tárfogatnövekedésbol származó lehűlésével.- 145 -
