Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

I. "Az 1937. évi XX. t.c.-kel felállított Országos Öntözésügyi Hivatal története és annak kulisszatitkai." (Lampl Hugó visszaemlékezése)

megalapozó létesítmények kialakításának kezdete. Konjunkturális hatása - élelmiszerhiány, magas és egyre növekvő rizsárak - következtében ezeknek az éveknek az öntözéseit a rizstermelés nagymértékű fejlesztése jellemezte. Ebben az időben az öntözéses gazdálkodás csaknem egyet jelentett a monokultúrás rizstermelés növekedésével. Az új telepek háromnegyede rizstelep volt. Az öntözött területből a rizsöntözés az 1937. évi 1 %-ról 1948-ra 63 %-ra /!/ nőtt. Bár Lampl Hugó többször szorgalmazta, az ország számára fontosabb öntözéses takarmány termesztés nem fejlődött jelentőségének megfelelő arányban. Az Öntözésügyi Hivatal megszüntetése után a rizs termésátlaga egy év alatt - 1949-re - a rizsbetegség, a feszített fejlesztés és a monokultúrás termesztés miatt 50 %kai csökkent. Lampl Hugó nevéhez fűződik, a Duna-Tisza Csatorna terveinek kritikai összehasonlítása és az erről szóló monográfia szerkesztése. Ennek nyomán 1947 augusztusában megkezdődtek a Csatorna felső szakaszának építési munkái, amelyek azonban hamarosan abbamaradtak. 1948. augusztus elsején - 65 éves korában - nem nyugállományba helyezték, hanem - átszervezés miatt - felmentették elnöki tiszte alól. Az ekkor alakuló Országos Vízgazdálkodási Hivatal tervezési osztályára osztották be. Itt, majd a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium XIII. főosztályán alkalmazták mélyépítési szakértőként. Kivételes képességű szakértője volt a vizi építmények hibaforrásai feltárásának. Együttesen tudta alkalmazni a hidraulikai, hidromechanikai és építéstechnológiai összefüggéseket. Biztos diagnosztikája és célravezető, gazdaságos javaslatai alapján számos sérült műtárgyat lehetett megmenteni. A felmerült problémákat mindig tudományos alapossággal végzett kutatómunkával oldotta meg. Életművében az alkotás és a tapasztalatokra alapozott tudományos kutatás mindig szorosan összefüggött. Minden, gyakorlatban megfigyelt jelenséget elméletileg elemzett, saját kísérletei alapján ellenőrzött és magyarázott .