Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

I. "Az 1937. évi XX. t.c.-kel felállított Országos Öntözésügyi Hivatal története és annak kulisszatitkai." (Lampl Hugó visszaemlékezése)

munkák sikeres elvégzésében bízva, töretlen munkakedvvel küz34 döttünk az infláció ellen. A forintnak 1946. augusztus 1-én történt bevezetése után sikerült még egyszer reményt merítve felfokozni a munkakedvet és ezzel járóan az Öntözési Hivatal teljesítőképességét. Hivatalunk fennállásának tizedik és tizenegyedik évében törhetetlen bizalommal tekintettünk ugyan a jövőbe, de mégis, már csak akadozva ment a munka, mivel a folyamatban lévő munkákhoz szükséges ellátmányt, a munkások heti bérének kifizetéséhez stb . szükséges összegeket nehezen tudtam biztosítani. 1947. május 15-én már Tildy Zoltán köztársasági elnök helyezte üzembe a hódmezővásárhelyi reverzibilis szivattyútelepet és 1948. február havában adtuk ki a Hivatal 19461947. évről szóló utolsó Jelentését. 1948 július havában éppen egy gondterhes napon behívtak az FM. Vízügyi Műszaki- Főosztályára és felkértek, hogy nyilatkozzam, mi a véleményem a Főosztály azon tervével kapcsolatban, hogy az Öntözési Hivatalt beolvasztják a Vízügyi Főosztályba. Erre habozás nélkül azt válaszoltam, hogy "Ezt már régen meg kellett volna tenni, mert a Földmívelésügyi Minisztérium jelenlegi irányítói és felügyeleti tevékenysége mellett nem tudunk eredményesen dolgozni." Ezt a kijelentésemet érezhetően kifejezett örömmel fogadták azzal, hogy rövidesen annak értelmében fognak intézkedni. Néhány nap múlva pedig, 1948. augusztus 1-ével megkaptam az elnöki állásom alól való felmentésemről szóló rendeletet. Az Öntözésügyi Hivatal volt az ország utolsó önálló és független intézménye, melyet "Országos Vízgazdálkodási Hivatal" néven az FM. Vízügyi Főosztályán olvasztottak be, majd 1951-52-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztály 5. A. ügyosztályába kerültünk.