Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - A víz (a vízgazdálkodás) helye és szerepe a társadalmi-gazdasági életben
A víz kedvező (aktív) társadalmi-gazdasági szerepe a közvetlen szükségletek kielégítésében és a termelésben jut kifejezésre. A víznek a termelésben, a termelői fogyasztásban betöltött szerepe sokrétű. A termelés majdnem minden ágában a munka tárgyaként vagy eszközeként van jelen. A víz termelési alapanyagként — munkatárgyként — a termék fontos részeként jelenik meg pl. az élelmiszer- és a konzerviparban. Termelési segédanyagként vagy munkaeszközként a termelési folyamat eredményét növelő, sokszor nélkülözhetetlen és nem helyettesíthető technológiai elemként szerepel a víz pl. az öntözésben, az energiatermelésben és számos gyártási folyamatban. Termelési eszköz a víz pl. a vízzel kevert anyag szállításánál, ahol mechanikai energiáját hasznosítják a víz elragadó erejével mozgatott szemcsés anyagok szállítására csővezetékben (pl. a Balaton medréből kikotort iszap partra szállítása). Termelési közeg a víz, vagyis olyan anyag, amelyben a termelés folyik, pl. halastógazdaságban vagy a vízi közlekedésben. A felszíni vizeknek a helyzeti magasságkülönbségből származó mozgáskészsége, helyzeti energiájának mozgási energiává való átalakíthatósága révén a víznek mint energiahordozónak a szerepe is nagy fontosságú. A vízkárelhárítás a kárt okozó folyamat jellege szerint három csoportra osztható: — a víz romboló ereje elleni védelem (árvízvédelem, folyószabályozás, mederrendezés, erózió elleni védelem stb.), — a fölösleges és káros mennyiségű vizek elleni védelem (belvíz- védelem, lecsapolás, talaj csövezés, belterületi vízrendezés), — a vizek káros szennyeződése elleni védelem. A gazdasági életben a víznek e káros (passzív) szerepe is érvényesülhet. A károk elhárítása, az ellenük való védelem a gazdálkodás költségeit növeli, és nagy társadalmi ráfordítást igényel. Ha az elhárítás nem megfelelő, veszélybe kerülhet az élet- és vagyonbiztonság, bekövetkezhet a közvetlen vagy közvetett kár, a termelés, a munkafolyamatok eredményességének csökkenése, a javak megsemmisülése. A vízkárok elhárítása növeli a társadalmi termelés felhasználható, valóságos értékét. A szennyezett víz korlátozza a vízkészletek felhasználhatóságát, ártalmas az ember szervezetére és természeti környezetére. 72