Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - A víz (a vízgazdálkodás) helye és szerepe a társadalmi-gazdasági életben
A természeti környezet (bioszféra) megváltoztatásával az ember változásokat idéz elő a víz természeti körforgását befolyásoló tényezőkben (pl. hőmérséklet, széljárás, a talaj vízelnyelő képessége, a légnedvesség stb.) és a víz anyagi tulajdonságaiban. Ezek hatására — mint azt már a történelmi áttekintés során részben láttuk is — megváltoznak a lefolyási viszonyok, a hasznosítható vízkészletek mennyisége és minősége. A vízhasznosítás és a vízkárelhárítás között nem vonható éles határ, a vízviszonyok szempontjából egységet alkotó térségeken belül (vízgyűjtő terület, öblözet) ezek műszakilag és közgazdaságilag rendszerint összefüggenek. Összefoglalóan úgy fogalmazhatunk tehát, hogy a vízhasznosítás az emberi társadalom közvetlen vízszükségletének kielégítését, a különböző népgazdasági ágazatok termeléséhez szükséges víz- mennyiség biztosítását és a vízkészletek minőségének védelmét jelenti, a vízkárelhárítás pedig a víz romboló, pusztító hatása elleni védekezés, a felesleges és káros vizek elvezetése. Az egyik legáltalánosabb megfogalmazás szerint a vízgazdálkodás Földünk összes vizeivel, ezek védelmével, a vizek természeti körforgásából származó hasznosításával és ebbe a természetes körforgásba való beavatkozással foglalkozik, mégpedig a vizek mennyiségére és minőségére kiterjedően. Népgazdasági méretekben a vízgazdálkodás a természet víz- háztartásának a társadalom víz iránti igényeivel való optimális összehangolására irányuló tervszerű, tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység. A népgazdaságon belül a vízgazdálkodás hazai helyzetét a 19. ábrán mutatjuk be. Az ábrából kitűnik, hogy a vízgazdálkodás (1976 óta) önálló népgazdasági ág. Gyakorlati szempontból a leghasználhatóbb a vízgazdálkodásnak a tevékenységek jellege szerinti felosztása (20. ábra ). A továbbiakban lényegében e szakterületi felosztás szerint tekintjük át a vízzel összefüggő tevékenységeket, megvilágítva most már olyan részleteket is, amelyekre az eddigiekben nem volt módunk, egyúttal helyzetképet adva a magyar vízgazdálkodás elért eredményeiről, felvázolva az előttünk álló feladatokat is. 73
