Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Újkor
azok az elméleti és gyakorlati módszerek és eszközök, amelyek korunk vízellátásának, víztisztításának vetették meg az alapját, jelentették kiindulópontjait. A magyar vízgazdálkodás kialakulása és fejlődése a XVIII. és a XIX. században A XVIII. század elején úgyszólván magától értetődő volt, hogy az ország újjáépítésének, gazdasági újjászervezésének egyik legdöntőbb kérdése a török időkben elvadult vízviszonyok rendezése. Ez azonban a század első felében — néhány kisebb, helyi jelentőségű munka kivételével — csupán óhaj, legfeljebb terv maradt, mert sem a gazdasági, sem a műszaki, sem a szervezeti feltételek nem álltak rendelkezésre nagyobb lélegzetű vízi munkálatokhoz. Ami a XVIII. századot mégis alapvető jelentőségűvé teszi számunkra vízügyi vonatkozásban az az, hogy e században érlelődnek meg a feltételek a XIX. századnak az egész ország életét és fejlődését befolyásoló, nagy vízi munkáihoz. A felkészülés időszaka tehát ez, a tudományosan megalapozott térképészet kialakulásával, s magas műszaki felkészültségű földmérő és vízmérnöki gárda kinevelésével előbb a gyakorlatban, majd az egyetemi színvonalú Mérnöki Intézetben (Institutum Geometricum, 1782), végül pedig az első kísérletek (Hajózási Igazgatóság, 1785, Építési Igazgatóság, 1788) a vízrendezés1 központi irányítására alkalmas szervezet kiépítésére. A vízhasználat és a vele kapcsolatos ősi vízépítési tevékenység korszakát ekkor váltotta fel a szakmailag egyre jobban differenciálódó és elmélyülő vízépítési tevékenység, a vízépítés szakágazati korszaka. Nagyobb vízszabályozási munkákra csak a határőrvidék új, más nemzetiségű telepítései érdekében került sor, a víziút-fejlesztés, folyószabályozás pedig a kincstári erdőségek fakitermelésének szol1 Vízrendezés: minden olyan műszaki beavatkozás, amelynek célja a víz szabályozott, károsodás nélküli levezetése, klasszikus értelemben a folyószabályozás, az árvízmentesítés, a belvízrendezés, a kisebb folyók (patakok) szabályozása, a vízmosások megkötése és a lecsapolás. 66
