Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Középkor
Ekkor hirtelen fellendült a vízierő felhasználása, és a vízkerekek csakhamar gépeket hajtottak, amelyek fát és márványt fűrészeltek, fémet fúrtak, lőport őröltek, ércet zúztak, olajat sajtoltak, kovács- fújtatókat mozgattak, bányákat víztelenítettek. A víz (ereje) tehát az iparfejlesztés szolgálatában a civilizációs és kulturális előrelépés eszközévé vált. Magyarországon már a XI. és XII. században működtek vízimalmok. A kutatások alapján a XV. század végén legalább 5500 vízimalom működését feltételezik, amelyeknek egy része — mint szerte Európában — ipari célokat is szolgált. A csertörő malom először 1366-ban, az olajütő a XIV. században (1379-bcn), a kendertörő a XVIII. században, az ecet és bor készítésére használt gyümölcstörő malmok a XVI. században, a paprikatörő a XVIII. században, a posztóványoló malom a XII. században, a fűrész- és az érczúzó malmok a XV. században, a papírmalmok a XVII. században jelentek meg okleveleinkben. A malmok középkori gazdasági jelentőségére utal a Hármaskönyv 133. cikkelye, amely szerint egy alulcsapott vízimalom több mint háromszor annyit ér, mint egy nemesi porta vagy egy ekealja (kb. 47 ha) szántó. A vízért és a víz ellen folytatott tudatos tevékenység kezdete Az eddigiekben a középkori ember és a víz kapcsolatának olyan formáiról szóltunk, amelyeket a víz használatának a fogalmával tudnánk leginkább jellemezni. A gazdaság fejlődése, a népesség szaporodása, a mezőgazdasági területek kiterjesztésének igénye, az urbanizáció egyre inkább szükségessé teszi az ember aktív beavatkozását a vizek életébe, hogy újabb termőterületeket nyerjen, hogy ezeket azután megvédje a vizek támadásaitól, hogy a vízben szegény vidékeken a víz odavezetésével megteremtse az élet lehetőségét, sőt a polgári fejlődést. Védőgátak. Amikor egy folyó a hegyek közül kilép a síkságra, folyása lelassul, s már nem képes továbbszállítani a hegyekből magával hozott hordalék jelentős részét. A hordalék leülepszik, feltölti a 49
