Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Középkor

hidraulikai alaptörvényt, sok mérést végzett vízfolyásokon, ezekhez eszközöket is szerkesztett, helyes elképzelései voltak a vízsebesség eloszlásáról nyílt felszínű medrekben, emellett pl. a Loire folyó szabályozásával kapcsolatban először vetette fel a folyócsatornázás2 gondolatát. Tervei alapján épültek a XV. századi Olaszország leg­jelentősebb vízi létesítményei: víztárolók, csatornák és öntözőrend­szerek. A víz mint élelemforrás A természetes vizek halászata az emberiség ősi foglalkozásainak egyike, amely fontos szerepet töltött be a középkor gazdasági életé­ben. Az édesvizek nagy halbősége mellett a vizek élelmiszerhozamát még további állatfajok is fokozták. Európa-szerte elterjedt volt a rák, a teknősbéka halászata, a hód és a vidra vadászata. A természetes vizek halászata mellett már viszonylag korán (a XI—XII. században) elterjedt a halastavak építése, illetve a más vízhasznosítási célokból (vízimalom) épített tárolók, tavak halá­szati hasznosítása. Az e tavakban tenyésztés céljára különösen alkalmas volt a ponty, amely a XV—XVI. században már nagyra becsült csemege volt. Nyugat-Európába valószínűleg keletről, a Fekete-tenger, illetve az Azovi-tó vízgyűjtő rendszeréből került. A bambergi hercegségből már 1399-ből ismerünk olyan okiratokat, amelyek pontytenyésztésről adnak hírt. Valószínű, hogy a frank birodalomban abban az időben már sok száz tölthető-leereszthctő halastó volt, és számuk a XVI. század folyamán gyorsan nőtt. (Amberg városában 1433-ban a ponty egy fontjáért annyit fizettek, mint hat font disznóhúsért vagy kilenc font birkahúsért.) A középkori vízgazdálkodást a sok tó jellemezte, amelyek építését a vízimalmok üzeme, a faúsztatás, a bányászat, a várak, 2 Folyócsatornázás: a hajózás érdekében végzett vízügyi munka, amelynek során duz­zasztóművek (vízlépcsők) sorozatának beépítésével a vízfolyás természetes vízszíneit lépcsőzetesen megemeljük; ezzel rendszerint más vízhasznosítási célt (öntözés, vízerő- hasznosítás) is kielégítünk. 41

Next

/
Thumbnails
Contents