Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai

2.10. táblázat

A talajvízháztartás szabályozásának lehetőségei és környezeti hatásai

Beavatkozás

Környezeti hatás

Felszíni lefolyás

S i

1, la, 5a, 8

Környezeti hatások

Felszíni párolgás

V5 uQ

P.

2, 4

Kedvező hatások:

3

O

Talajon keresztüli

—> Cl>

P

talajvíztáplálás

V) P'

5b, 7

1 Vizerózió okozta talajpusztulás

p

Talajvízszint2:

5- o

la Szedimentációs károk

P>

emelkedés

O' N f?

2, 3, 5b, 5c

2 Másodlagos szikesedés

o

P

3 Láposodás, vizenyősödés, belvízveszély

N

P'

Talajba szivárgás

cn

a Ä

1, 4, 5a, 7

4 Aszály érzékeny ség, repedezés

P

Talajba történő

r io JL S? O;

5 Kijuttatott tápanyagok

P

hasznos tározás

CO

O

4, 5b, 7

5a lemosódásának (-►felszíni vizek-- eutrofizáció)

O

oo

Hiányzó víz pótlása (öntözés)

4, 8-9, 10

5b kilúgozódásának (felszínalatti vizek)

7T

7?

Felesleges és káros vizek

1, 2, 3, 5c,

5c immobilizációjának

D- felszíni elveze6, 7

6 Fitotoxikus anyagok képződésének

O'

GO- felszín alatti tése

7 „Biológiai degradáció”

(vízrendezés, drénezés)

11

8 Árvízveszély Kedvezőtlen hatások:

9 Túlnedvesedés, belvízérzékenység, elvize- nyősödés, láposodás, szikesedés

10 Tápanyag-kilúgozás

11 Szárazságérzékenység

hanem megelőzi a káros redukciós folyamatokat, s a levegőtlenség kedvezőtlen tápanyagforgalmi és mikrobiológiai következményeit egyaránt.

A káros környezeti mellékhatásokat többnyire a nem megfelelő körültekintéssel tervezett és nem megfelelően végrehajtott vízháztartás-szabályozási beavatkozások jelentik. Ilyen a nem megfelelő öntözés (a vízfelhasználás helyén nem megfelelő minőségű öntözővíz; túlzott vízadagok, egyenetlen vízelosztás; felszínközeibe emelkedő, pangó, sós talajvíz; visszaduzzasztott vagy helyi forrásokból felhasznált nagy sótartalmú drénvíz stb.) hatására bekövetkező másodlagos szikesedés, láposodás vagy éppen tápanyag-kilúgzódás; a drénhálózat nem megfelelő működéséből adódó túlned- vesedés, vagy éppen ellenkezőleg, a fokozódó szárazságérzékenység; a lejtős területek nem megfelelő területhasználatából (erdőirtások, lejtőirányú művelés stb.) adódó eró- ziós-szedimentációs károk, felszíni tápanyag-lemosódás stb.

A korszerű, a talaj—víz—növény rendszer megfelelő adatokon és tapasztalatokon nyugvó ismeretére alapozott vízháztartás-szabályozási beavatkozásokkal a káros hatások megelőzhetők, kiküszöbölhetők. Ezért azoknak be kell épülniük a környezetkímélő, egyben energiatakarékos növénytermesztési technológiák rendszerébe.

94