Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai
tése során jelentős változások következhetnek be, hisz csatornáink zöme burkolatlan földcsatorna, s nem kizárt a vízkormányzás során más vizekkel való keveredés veszélye sem. Az öntözővízből való sófelhalmozódás veszélyének kizárása végett az öntözővízminőségi normák előírásai a vízfelhasználás helyén is maradéktalanul betartandók; érvényesítendők az ún. kettős hasznosítású talajcsőrendszerek létesítésekor, üzemeltetésekor is; az öntözést és a vízelvezetést szolgáló csatornarendszer feltétlenül elkülönítendő. b) A talajvízből való sófelhalmozódás megelőzése tulajdonképpen három módon lehetséges : — a talajvíz horizontális mozgásának elősegítése („pangás”, betöményedés megakadályozása); — a talajvízszint stabilizálása (süllyesztése vagy fölemelkedésének megakadályozása); — az öntözés közvetlen vagy közvetett hatásaira bekövetkező fokozott talajvíztáplálás megakadályozása (egyenletes vízelosztás, a túlöntözés elkerülése, a szivárgási veszteségek csökkentése; a tározókból vagy csatornákból való szivárgási veszteségek csökkentése). Az Alföldön a szikesítő sók fő forrásai a talajvizek. Következésképpen az öntözés hatására (az öntözött területeken vagy azok környezetében) bekövetkező másodlagos sófelhalmozódási, szikesedési folyamatok túlnyomó része a talajvízszint megemelkedésének következménye. Szabolcs, Darab és Várallyay (1968, 1969/1, 1969/2) szisztematikus talajfelvételezési—vizsgálati—térképezési rendszert dolgoztak ki e káros folyamatok előrejelzésére és időben való megelőzésére. A rendszer legfontosabb eleme egy 1 : 25 000 méretarányban elkészített térképsorozat, a következő tartalommal : 1. Talajtérkép (a talaj típusa, altípusa; talajképző kőzet). 2. A mechanikai összetétel és a vízgazdálkodási tulajdonságok térképe (fizikai talajféle; vízgazdálkodási tulajdonságok kategóriái). 3. Szikesedési térkép (a talajszelvény átlagos sótartalma; a maximális sótartalmú réteg sótartalma és megjelenésének mélysége; a Bi-szint pH-ja). 4. Talajvíztérkép (a talajvízszint átlagos terep alatti mélysége, a talajvíz sótartalma és Na-százaléka). E négy térkép adatai alapján két további „szintézistérkép” készíthető: 5. A kritikus talajvízszint terep alatti mélységének térképe. A kritikus talajvízszint mélységének meghatározására Darab (1962, 1969) a számítási módszert dolgozta ki, Szabolcs, Darab és Várallyay (1968, 1969/1, 1969/2) ezt könnyen kezelhető táblázatanyaggal egészítette ki, majd Várallyay (1974) négylépcsős modellt alkotott (lásd 2.2.1.5. fejezet). 6. Az öntözés talajtani lehetőségeinek és feltételeinek térképe. Az öntözés talajtani lehetőségei szerint ezt a három kategóriát tüntetik fel: — öntözésre alkalmas területek, — öntözésre feltételesen alkalmas területek, — öntözésre nem alkalmas területek. 87