Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai

tése során jelentős változások következhetnek be, hisz csatornáink zöme burkolatlan földcsatorna, s nem kizárt a vízkormányzás során más vizekkel való keveredés veszélye sem.

Az öntözővízből való sófelhalmozódás veszélyének kizárása végett az öntözővízminőségi normák előírásai a vízfelhasználás helyén is maradéktalanul betartandók; érvényesítendők az ún. kettős hasznosítású talajcsőrendszerek létesítésekor, üzemeltetésekor is; az öntözést és a vízelvezetést szolgáló csatornarendszer feltétlenül elkülönítendő.

b) A talajvízből való sófelhalmozódás megelőzése tulajdonképpen három módon lehetséges :

— a talajvíz horizontális mozgásának elősegítése („pangás”, betöményedés megakadályozása);

— a talajvízszint stabilizálása (süllyesztése vagy fölemelkedésének megakadályozása);

— az öntözés közvetlen vagy közvetett hatásaira bekövetkező fokozott talajvíztáplálás megakadályozása (egyenletes vízelosztás, a túlöntözés elkerülése, a szivárgási veszteségek csökkentése; a tározókból vagy csatornákból való szivárgási veszteségek csökkentése).

Az Alföldön a szikesítő sók fő forrásai a talajvizek. Következésképpen az öntözés hatására (az öntözött területeken vagy azok környezetében) bekövetkező másodlagos sófelhalmozódási, szikesedési folyamatok túlnyomó része a talajvízszint megemelkedésének következménye. Szabolcs, Darab és Várallyay (1968, 1969/1, 1969/2) szisztematikus talajfelvételezési—vizsgálati—térképezési rendszert dolgoztak ki e káros folyamatok előrejelzésére és időben való megelőzésére. A rendszer legfontosabb eleme egy 1 : 25 000 méretarányban elkészített térképsorozat, a következő tartalommal :

1. Talajtérkép (a talaj típusa, altípusa; talajképző kőzet).

2. A mechanikai összetétel és a vízgazdálkodási tulajdonságok térképe (fizikai talajféle; vízgazdálkodási tulajdonságok kategóriái).

3. Szikesedési térkép (a talajszelvény átlagos sótartalma; a maximális sótartalmú réteg sótartalma és megjelenésének mélysége; a Bi-szint pH-ja).

4. Talajvíztérkép (a talajvízszint átlagos terep alatti mélysége, a talajvíz sótartalma és Na-százaléka).

E négy térkép adatai alapján két további „szintézistérkép” készíthető:

5. A kritikus talajvízszint terep alatti mélységének térképe. A kritikus talajvízszint mélységének meghatározására Darab (1962, 1969) a számítási módszert dolgozta ki, Szabolcs, Darab és Várallyay (1968, 1969/1, 1969/2) ezt könnyen kezelhető táblázatanyaggal egészítette ki, majd Várallyay (1974) négylépcsős modellt alkotott (lásd 2.2.1.5. fejezet).

6. Az öntözés talajtani lehetőségeinek és feltételeinek térképe.

Az öntözés talajtani lehetőségei szerint ezt a három kategóriát tüntetik fel:

— öntözésre alkalmas területek,

— öntözésre feltételesen alkalmas területek,

— öntözésre nem alkalmas területek.

87