Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai

matok megindulását, illetve csak az áradások közti — viszonylag rövid — periódusokra korlátozzák azokat.

Valamennyi hozzáférhető információ felhasználásával megszerkesztettük a magyar- országi talajok anyagforgalmi típusainak 1 : 500 000 méretarányú térképét. A térkép egyszerűsített vázlatát mutatjuk be a 2.20. ábrán.

2.4. Az öntözés hatása a talajra

Az öntözés talajra gyakorolt hatása sokrétű és bonyolult. Különösen akkor, ha nemcsak az öntözés közvetlen hatásait, hanem az öntözéses gazdálkodás közvetlen és közvetett hatásait egyaránt számba vesszük. E hatások négy nagyobb csoportba foglalhatók össze:

— az öntözővíz kitermelésének a hatása:

— az öntözővíz tározását, kormányzását és szétosztását szolgáló műszaki berendezések hatása;

— az öntözés hatása;

— az öntözéses gazdálkodás hatása.

A hatások egyaránt lehetnek kívánt kedvező hatások vagy nemkívánatos, káros mellékhatások; a talaj—víz—növény rendszer bármely elemét, elemeit vagy egészét érintők; az öntözött területen vagy annak környezetében érvényesülök. Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy az öntözés az egyik legközvetlenebb és legerősebb beavatkozás a talaj vízháztartásába és anyagforgalmába, olyan eszköz, amely eredményesen hozzájárulhat nemcsak a növényi terméshozamok növeléséhez, az agrotechnikai műveletek megfelelő minőségben való energiatakarékos elvégzéséhez, hanem a talajtermékenység megőrzéséhez, sőt fokozásához is; viszont a talaj termékenységét csökkentő, káros anyagforgalmi folyamatok megindulását, terjedését, erősödését és/vagy elmélyülését is okozhatja. A továbbiakban ezeket a hatásokat foglaljuk össze.

2.4.1. Az öntözés hatása a talaj fizikai tulajdonságaira

Az öntözés hatása a talaj fizikai tulajdonságaira kétirányú:

— Kedvező hatás: kedvezőbb nedvességállapot — kedvezőbb biológiai tevékenység — jobb növényfejlődés -»■ jobban fejlett gyökérrendszer -» jobb talajszerkezet, nagyobb szerkezeti stabilitás.

— Kedvezőtlen hatás: a vízcseppek vagy az áramló víz.szerkezetromboló hatása; túl nedves állapot — kedvezőtlen mikrobiális folyamatok; fokozódó tömörödés- és szerkezetleromlás-érzékenység; másodlagos szikesedés — peptizáció, szer- kezetleromlás.

A kedvező hatás tulajdonképpen a természetes talajszerkezet-képződés erősítése, elősegítése, hisz az agronómiailag kedvező, tartósan morzsás talajszerkezet természe82