Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai

A felszín közeli, „pangó” jellegű, nagy sótartalmú, gyakran eró'sen lúgos kémhatású talajvizekből a kapilláris oldattranszport jelentős mennyiségű vízoldható Na-sót szállít a talajvízszint feletti talajrétegekbe, és azok felhalmozódását idézi elő a talaj mélyebb rétegeiben; illetve a Na-sókkal telített, lúgos talajoldat migrációját a talajszelvényben, amelynek egyik következménye a talaj adszorpciós komplexusának Na+-telítődése (szolonyecesedés).

10. Az erős só- és/vagy kicserélhető Na+-feIhalmozódás típusa. E talajok anyagforgalmában a felszín közeli (gyakran a talaj felszínéig emelkedő'), pangó, sós talajvizek hatása még erősebben érvényesül, s nagymértékű felszíni vagy felszín közeli sófelhalmozódást és/vagy Na+-telítődést okoz.

11. A szervesanyag-felhalmozódás típusa. Az e típusba sorolt, állandóan sekély (mocsár-, lápi növényzet megtelepedésére alkalmas) vízborítás alatt álló vagy évről évre rendszeresen vízborítás alá kerülő területek anyagforgalmára a láposodási, mo- csarasodási folyamatok (szervesanyag-felhalmozódás, gyakran mészakkumulációs szintek kialakulása) a jellemzők.

12. A kismértékű anyagforgalom típusa. Az e típusba sorolt területek homoktalajainak anyagforgalmát a talajok kis szerves- és ásványikolloid-tartalma határozza meg. A talajképződési folyamatok bélyegei csak helyenként felismerhetők, de ott sem kifejezettek.

13. A felszíni vízfolyások által befolyásolt anyagforgalom típusa. Ezek a területek még jelenleg is a felszíni vízfolyások közvetlen hatása alatt állnak, ahol a meg-meg- ismétlődő elöntések és üledéklerakódások megakadályozzák a talajképződési folya2.20. ábra. Magyarországi talajok anyagforgalmának alapvető típusai (a jelölések magyarázatát lásd a szövegben)

81