Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai
lamos területek öntözésekor a másodlagos szikesedés megelőzése céljából feltétlenül szükség van. A kicserélhető Na+-tartalom meghatározására sajnos nincs egy univerzálisan alkalmazható tömegvizsgálati módszer, így sok esetben csak megközelítő érvényességű becslések állnak a gyakorlati felhasználó rendelkezésére. A szilárd és folyadékfázis közti kölcsönhatások törvényszerűségeinek megfelelően pl. a talaj kicserélhető Na+-%-a (Exchangeable Sodium Percentage = ESP) jól megközelíthető a következő egyenlettel: ioo(-o,oi26+o,oi465Szi/?) nn) 1 +(_0,0126 + 0,01475 SÁR) ’ 2.3.2. A talaj anyagforgalmának főbb típusai A talaj termékenysége a talajtulajdonságok együttesétől függ, amelynek kialakulása a talajban és környezetében végbemenő anyagforgalmi (anyagmozgási és anyagátalakulási) folyamatok következménye. Ezért a talajban végbemenő és az alapvető talajökológiai feltételeket kialakító és/vagy befolyásoló anyagforgalom főbb típusainak pontos és részletes megismerése, azok egzakt és kvantitatív leírása, jellemzése, az azokra ható, azokat befolyásoló tényezők hatásmechanizmusának tisztázása eredményesen segíthet hozzá ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy ezeket a folyamatokat elvileg, reálisan, racionálisan és gazdaságosan hogyan lehet számunkra kedvező irányban befolyásolni, megváltoztatni, s ebből a célból milyen beavatkozások, módszerek, eljárások lehetségesek. Várallyay és munkatársai Magyarország talajainak legfontosabb anyagforgalmi típusait 13 kategóriába sorolták (Várallyay, 1985/2): 1. Az erős felszíni lepusztulás típusa. E területek lejtős térszínein a felszínre hulló csapadékvíz jelentős része a felszínen elfolyik, az anyagforgalomra ezért az erős felszíni lehordás, súlyos talajlepusztulás, nagymértékű vízeróziós károk a jellemzőek. 2. Az erős kilúgzás típusa. E területek talajainak anyagforgalmára az erős kilúgzás a jellemző. A nagy mennyiségű csapadék s a hűvös, nedves éghajlat miatt szinte állandóan lefelé irányuló függőleges vízmozgás az esetek nagy részében nemcsak a vízben jól oldódó mállástermékeket lúgozza ki a talajszelvényből, hanem többnyire a felső talajrétegek eredeti szénsavasmész-tartalmát, sőt gyakran a megbomlatlan kolloid- és agyagrészecskéket vagy a megbomlott organominerális komplexus másfél- szeres oxidjait is. 3. A mérsékelt kilúgzás típusa. Ezeken a területeken az előbbi típushoz viszonyítva kevesebb a csapadék, a háromfázisú zóna vízmérlege azonban még így is pozitív. Az év nagy részében lefelé irányuló függőleges vízmozgás még elég erős a vízben jól oldódó mállástermékek talajszelvényből való teljes eltávolítására, a karbonátok mérsékeltebb (a talajszelvény felső részének karbonátmentességében, vagy csupán a karbonátprofil átrendeződésében megnyilvánuló) kilúgzására, sőt a megbomlatlan kolloid- és agyagrészecskék mérsékelt lefelé mozdítására is. 4. A talajszelvényben csapadéktöbblet miatt megjelenő „pangó víz” hatása alatt álló típus. Az ide sorolt területek talajainak anyagforgalma tulajdonképpen a 2. típus 79
