Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai

2.7. táblázat

Talaj-vízgazdálkodási kategóriák területi kiterjedése Magyarországon

Vízgazdálkodási

kategória

Hektár

%

1

1/1

954 290

10,5

2/1

463 170

5,1

2

2/2

521 750

5,7

OSSZ.

984 920

10,8

3/1

146 740

1,6

3

3/2

2 008 070

22,0

OSSZ.

2 154 810

23,6

4/1

1 124 050

12,3

4

4/2

524 990

5,8

OSSZ.

1 649 040

18,1

5/1

526 990

5,8

5

5/2

110 500

1,2

OSSZ.

637 490

7,0

6/1

291 520

3,2

6/2

165 620

1,8

6

6/3

450 650

4,9

6/4

407 540

4,5

6/5

180 490

2,0

OSSZ.

1 495 820

16,4

7

7/1

330 120

3,6

8

8/1

124 590

1,4

9

9/1

778 370

8,6

Összesen

9 109 450

100.0

Vízfelszín

város

194 050

Ország

9 303 500

9. Ebbe a kategóriába soroltuk a köves és földes kopárok talajait, a rendzinákat, az erubáz talajokat, valamint azokat a legkülönbözó'bb talajféleségeket, amelyek szélsőséges vízgazdálkodásának alapvető oka a sekély termőréteg. Sekély termőrétegíísé- get okozhatnak a felszínközeiben előforduló, erősen tömődött, összecementált vagy kötőanyagmentes ka vies rétegek; a szélsőségesen durva homok- vagy murvarétegek; a rostos tőzeg; a tömődött glejes rétegek stb. Ezek a tényezők nemcsak a gyökerek mélyebb rétegekbe hatolását akadályozzák meg, hanem a növény tápanyag- és víz64