Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai
nedvességmozgás ~ _! páramozgas folyadékmozgás _L kétfázisú zónában V«-k[grad M^+gradV^ \ V - - K grad H k _ , (V) k - f (0) \ \ D - »(0) \ \ a pórusok méret szerinti megoszlása a pórusok méret szerinti megoszlása és az adott szivóerőnél vízzel telt pórusok mennyisége 2.6. ábra. A talaj vízgazdálkodásának jellemzői ségben betöltött szerepét elsősorban három tényező szabja meg: a talajnedvesség mennyisége, állapota és kémiai összetétele. A talajnedvesség aktuális mennyisége négy tényezővel jellemezhető szabatosan: a talaj nedvességtartalmával, a nedvességtartalom talajszelvénybeli eloszlásával (nedvességprofil), a nedvességprofilok térbeli megoszlásával és időbeli dinamizmusával. A mennyiség egymagában még nem határozza meg a növények vízellátásának lehetőségeit, hisz ez függ a nedvesség növények számára való felvehetőségétől, a talajnedvesség halmazállapotától (jég, folyadék, pára), a talaj nedvességpotenciáljától, gyakorlatilag tehát attól, hogy a talajnedvesség mely hányada milyen erők hatása alatt áll, milyen erővel kötődik a talaj szilárd fázisának elemeihez. A talajnedvesség — a pF-görbék által szemléletesen kifejezett — energiaállapotát, az előzőeknek megfelelően, a talaj elemi szemcséinek, mikro- és makroaggregátumai- nak, szerkezeti elemeinek, illetve az ezek között kialakult pórusoknak a mérete, alakja és térbeli elrendeződése határozza meg. Ezek heterogén méret szerinti megoszlása teszi lehetővé a víz és levegő egyidejű jelenlétét a talajban: a durva pórusok már kis szívóerő hatására kiürülnek, illetve levegővel telítődnek, amikor a finom pórusokban még jelentős mennyiségű, a növények számára hozzáférhető víz van, ami a növény tápanyagfelvétele és zavartalan anyagcseréje szempontjából elengedhetetlen követelmény. Ennek megfelelően a talajfizikában széles körben alkalmazzák a pórusok, illetve nedvességformák megjelölésére a „gravitációs”, „kapilláris-gravitációs” és „kapilláris« pórus kategóriákat, a szorpciós erőkkel kötött, ún. „hártyavíz” megjelölést, illetve a „felvehető” és „nem felvehető” nedvességtartalom definíciókat 37
