Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai
talajba, ennek milyen hányada jut — esetleg a repedéseken keresztül vagy a talajszelvényen átszivárogva — a talajvízig, milyen hányada tározódik, s e hányadnak milyen része válik a növények számára felvehetővé, hasznosíthatóvá. Öntözéssel és az azt szükségszerűen kiegészítő egyéb vízháztartás-szabályozási beavatkozásokkal ezeket a tényezőket kívánjuk egy-egy adott célnak megfelelően befolyásolni, a talaj nedvességforgalmát minél inkább e célok (nagy és biztonságos termés, zavartalan és energia- takarékos agrotechnika stb.) követelményeihez közelíteni. A korszerű öntözés, illetve az öntözéses gazdálkodás tervezéséhez, kivitelezéséhez, operatív irányításához megfelelő tartalmú, részletességű és pontosságú talajtani információanyag szükséges, mégpedig azok minden szintjén (országos, regionális, üzemi és táblaszinten) és minden fázisában. Az öntözés talajtani megalapozásának szükségszerűen egymásra épülő lépcsői a vízgazdálkodási tulajdonságainak, a talaj-vízháztartás elemeinek felkövetkezők: 1. A talaj mérése: — a jellemző paraméterek körének meghatározása; — módszerek kidolgozása e paraméterek közvetlen, helyszíni vagy laboratóriumi mérésére, számítására, esetleg becslésére; — a paraméterek számszerű értékeire alapozott kategóriarendszer(ek) kidolgozása a különböző célokra való adatértékeléshez. 2. A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságai térbeli eloszlásának és időbeni dinamizmusának számbavétele: — a tulajdonságok térbeli (vertikális és horizontális) eloszlásának jellemzése, térképi ábrázolása; — a tulajdonságok időbeli dinamizmusának jellemzése: — azok változásának folyamatos nyomon követése (monitoring-rendszer); — a regisztrált változások és azok okainak kölcsönhatás-elemzése alapján azok modellezése; — a várható változások előrejelzésére prognózisrendszer kidolgozása. 3. A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak hatáselemzése: — az egymásra gyakorolt kölcsönhatások; — a növényre — a növénytermesztés lehetőségeire (az agrotechnika elemeire) — a talaj termékenységére — a környezetre 4. A talaj vízháztartását meghatározó (befolyásoló) folyamatok megismerése (törvényszerűségek, feltételek, meghatározó, befolyásoló és módositó tényezők feltárása), hatásmechanizmusának tisztázása. 5. A folyamatok befolyásolási gyakorolt hatás felmérése, elemzése elméleti reális racionális lehetőségeinek feltárása. gazdaságos 6. Módszerek, technológiák kidolgozása a befolyásolás racionális és gazdaságos variánsaira, azok várható hatásának előzetes értékelése alapján. 35