Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai
Szemléletesen mutatja ezt a 2.4. ábra, amelyen a növények vízellátását korlátozó legfontosabb talajtani tényezőket foglaltuk össze. A szerves és ásványi kolloidokban szegény, laza homoktalajok gyenge víztartó képességük miatt már eleve sülevényesek, aszályérzékenyek. A talaj felszínén vagy a talajszelvényben nem nagy mélységben kialakuló tömődött réteg nemcsak a gyökerek zavartalan mélyre hatolását akadályozza, hanem szélsőséges vízgazdálkodást idéz elő. A nemritkán gyakorlatilag szinte teljesen vízzáró szintek (K«0) feletti vékony talajréteg már viszonylag kis mennyiségű csapadék esetén is telítődik, sőt túltelítődik vízzel, felszínén tócsák, vízállások keletkeznek, benne a levegőtlenség és az ezzel gyakran együtt járó redukciós folyamatok miatt gátolt a növények zavartalan fejlődése. A csapadék- vagy öntözővíz értékes hányada a felszínről elpárolog vagy elfolyik, a sekély rétegben tárolt kis mennyiségű víz pedig csak rövid időre fedezi a növények vízellátását, azok már viszonylag rövid csapadékmentes periódus után is szárazságtüneteket mutatnak. A nehéz mechanikai összetételű, esetleg szikes, erősen duzzadó-zsugorodó talajok repedésein keresztül a víz további értékes hányada fut hasznosítatlanul át a talajszelvényen (K~ oo), s okoz nemcsak jelentős szivárgási veszteségeket, hanem káros talajvíztáplálást, talajvízszint-emelkedést is előidézhet (ami pl. Na-sókban gazdag talajvizek esetében másodlagos szikesedési folyamatok megindulásához, erősödéséhez, elmélyüléséhez vezethet). Beázáskor a beduzzadó repedések megakadályozzák a mélyebb talajrétegek egyenletes átnedvesedését, s ily módon korlátozzák a talajban tárolt víz mennyiségét. Kiszáradáskor ugyanakkor a zsugorodás következtében kiala32 2.3. ábra. Kedvezőtlen és közepes, valamint jó vízgazdálkodású talajok megoszlása megyénként 1—6 különböző okok miatt kedvezőtlen és közepes vízgazdálkodású talajok; a kedvezőtlen és közepes víz- gazdálkodás oka: 1 nagy homoktartalom, 2 nagy agyagtartalom, 3 agyagfelhalmozódás a talajszelvény egyes rétegeiben, 4 szikesedés; 5 láposodás, 6 sekély termőréteg; 7 jó vízgazdálkodású talajok
