Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
3. Szalóki Sándor: A növények vízigénye, vízhasznosítása és öntözővíz-szükséglete
3. A növények vízigénye, vízhasznosítása és öntözővíz-szükséglete A víz szerepe a növények életében közismert. Az életfolyamatokat végző fehérjék hid- ratáltsági foka befolyásolja a biokémiai folyamatok, köztük a fotoszintézis intenzitását, ezáltal a szervesanyag-felhalmozódás ütemét és a termésátlag nagyságát. A szerves anyagok „műhelyének” hidratáltsága a növényi sejtek, illetve az egész növény vízmérlegétől, a víz felvételének és leadásának egymáshoz viszonyított arányától függ. E két ellentétes folyamatot pedig a növény anatómiai és élettani sajátosságai, valamint környezetének (levegő és talaj) nedvességtartalma és energiaviszonyai határozzák meg. Hazánkban a termesztett növények többségének a termesztéshez szükséges vízmennyiség nagy részét a természet ugyan fedezi, de a víz természetes pótlódása (csapadék) és a növényzet vízfelhasználása között mind mennyiségét, mind időbeli eloszlását tekintve fajonként és termőhelyenként lényeges eltérés van. A víz fogyása, a párolgás ugyanis állandó — bár intenzitásában változó — folyamat, a víz pótlódása viszont mindig időszakos és mennyiségében is igen változó jelenség. Ezt az ellentmondást mérsékli a növények alkalmazkodóképessége, gyökérrendszerük gyors terjeszkedése és a talajok víztározó képessége, de ezek a körülmények nem mindig képesek az említett ellentmondás feloldására, és ezért a növények elégtelen vízellátottsága gyakran gátolja az asszimilációt, a növények növekedését, és ez a termés jelentős csökkenésével, sőt esetenként teljes terméskieséssel jár. Ezek mérséklése vagy elkerülése céljából tehát, egyrészt a természetes eredetű vízzel (csapadék, talajvíz, talajnedvesség-készlet) kell ésszerűbben gazdálkodni (jó agrotechnika, a víz- veszteség csökkentése, a vízkészletek jobb kihasználása, a víz produktivitásának fokozása), másrészt a lehetőséghez mérten közvetlenül be kell avatkozni a vízellátottság szabályozásába (öntözés, vízelevezetés, a talajvízszint szabályozása), vagyis javítani kell az üzemek vízgazdálkodását, szerves részévé kell tenni a termesztéstechnikának A vízháztartás ésszerű szabályozásához pedig ismerni kell a növények vízzel kapcsolatos igényeit, valamint a növények életterének kiterjedését és vízháztartási folyamatait. 100
