Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
hosszított kormánylemezű és a kazettázó ekével. Lényege, hogy az eke utolsó kormánylemeze hosszabb, ezáltal magasabbra dobja a barázdaszeletet, tehát nagyobb ormot képez, s az orom felfogja a felszínen meginduló vizet. Ezt a módszert a Szovjetunióban dolgozták ki, Magyarországon pedig Faragó foglalkozott vele; üzemeinkben még nem használják, de bevezetése fontos lenne. Az alapművelést végezhetjük forgatás nélküli lazítással is. Ebben az esetben az eke helyett lazítót használunk azonos, 20— 30 cm-es mélységre. Ezt a műveletet szárnyas lazítóval vagy a sűrűbb késbeosztású grubber rendszerű lazítókkal végezhetjük. Az alapművelésnek ez a módszere hazánkban még nem terjedt el. A lazítás irányát a rétegvonalaknak megfelelően határozzuk meg. Figyelembe kell venni, hogy a forgatás nélküli lazítás túlságosan nedves talajállapotban nem lehetséges. A melioratív jellegű mélyművelés a lejtős területeken igen fontos. Elsősorban a forgatás nélküli lazításos módszert alkalmazhatjuk biztonságosan. A lazítás iránya a rétegvonalakkal párhuzamos legyen. Mélységét a rendelkezésre álló erőgép is befolyásolja, de vegyük figyelembe azt, hogy a mélyebb lazítás nagyobb víztárolást tesz lehetővé, tehát az erózióveszélyt csökkenti. A lazítókések távolságát 60 cm-nél szélesebbre ne vegyük, mert ezzel a lazító hatást csökkentjük. A lazítást a nyár folyamán végezzük, amikor a talaj száraz, mert a nedves talajban a lazító hatás lényegesen kisebb. Nagyon gondosan ügyeljünk a munka minőségére, mert a lazítás mértékétől függ a tartamhatás is. Alapművelés utáni elmunkálás. Az előzőekben megismerkedtünk az alapművelési eljárásokkal, amelyek egyik legfontosabb célja a talajréteg vízbefogadó képességének növelése. Tudjuk azt is, hogy a csapadék gyakran olyan intenzitással érkezik a talajra, hogy azt nem képes befogadni, vagyis a csapadék intenzitása nagyobb, mint a talaj vízvezető, vízelnyelő képessége. Ilyen esetben a csapadék a talajfelszínen felszaporodik, majd a lejtőn lefolyik. Az alapművelések utáni elmunkálás legfontosabb célja tehát olyan talajfelület kialakítása, amellyel a csapadékvíz elfolyását megakadályozhatjuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapművelések után megfelelő talajfelszín kialakításával lényegesen csökkenthetjük az eróziós károkat és növelhetjük az alapművelések hatékonyságát. Az ilyen eljárásoknak különös fontossága van olyan esetekben, amikor az alapművelés után a vetésre hosszabb idő múlva kerül sor. Például, ha a nyári szántás után őszi gabonát, vagy ha az őszi alapművelés után tavaszi növényt vetünk. Ilyen esetekben a lejtős területeken kerülnünk kell a „kertszerű”, sima felületű elmunkálást, mert ezzel az erózióveszélyt fokozzuk. A vízfelfogás céljából a Szovjetunióban a talajfelület kialakítására olyan gépet szerkesztettek, amely az alapművelés után ún. cellákat vagy kazettákat készít. Ezeknek a hosszúsága 110— 120 cm, szélessége 30— 35 cm, mélysége pedig 12—15 cm. Ezzel a géppel egy hektáron kb. 13 000 ilyen méretű kazetta készíthető. Egy kazetta — a megfigyelések szerint — mintegy 20— 25 1 vizet képes felfogni. A módszer tehát mintegy 30—35 mm olyan csapadékot képes helyben tartani, amely már a felületen egyébként elfolyna. Vannak más módszerek és eszközök is a talajfelület kialakítására. Ilyen eszköz az excentrikus tárcsa és a Faragó-féle felületalakító henger. Mindkettő a felszántott talaj felületén gödröcskéket alakít ki, ezek jelentős mennyiségű víz felfogására alkalmasak. Vetőágykészítés és vetés utáni elmunkálás. A vetőágy készítés célja a lejtős területeken is azonos az egyéb területekkel. A gyors és egyenletes kelést biztosító fizikai állapotú magágy elkészítésére és a vetés utáni elmunkálásra kell megfelelő figyelmet fordítani. A biológiai cél az, hogy a talajt a vetőmag köré tömörítsük. A talajvédelmi cél viszont az, hogy a csapadék elfolyását megakadályozzuk. A kettős célt úgy kell megvalósítani, hogy a tömörítéssel ne alakítsunk ki sima talajfelületet. Ha a talaj7 A melioráció kézikönyve 97
