Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
19. táblázat. A tárolandó csapadék mennyisége a téli félévben (50 évi átlagok: 1901—1950) Meteorológiai állomás Téli félév csapadéka IX-III. hó Párolgás Tárolandó helység megye mm egész évi csapadék %-a mm Szombathely Vas 262 37,4 74 188 Nagykanizsa Zala 334 43,0 82 252 Tapolca Veszprém 275 41,2 74 201 Bakonypölöske Veszprém 314 42,3 84 230 Somogyszob Somogy 324 43,2 78 246 Tab Somogy 287 43,2 91 196 Tengelic Tolna 262 43,3 75 187 Csót Fejér 285 41,7 80 205 Gödöllő Pest 265 44,5 67 198 Gyöngyöspata Heves 235 40,5 76 159 Egerszólát Heves 235 41,3 71 164 Bogács B. A. Z. 233 41,1 71 162 Szendrőlád B. A. Z. 214 37,3 65 149 Megjegyzés: egyes állomásoknál a párolgási adatok hiánya miatt a közeli, hasonló körülmények között működő állomás adatait vettük. A téli félévben tárolandó csapadék mennyiségét néhány dombos vidéken levő meteorológiai állomás 50 évi átlagadatai mutatják (19. táblázat). A téli félévi csapadék legtöbb Nagykanizsa környékén, ami jelentősen meghaladja, a 300 mm-t, de még a Szendrőlád környéki legkevesebb csapadék is 200 mm fölött van. A csapadékmegőrzés jelentőségét mutatja az is, hogy a téli félév mennyisége az évi csapadék 37—43%-át teszi ki. A téli félévben viszonylag nem nagy mennyiségű a párolgás: az állomások átlagában 76 mm-t tesz ki. Az ország keleti részén lényegesen kisebb, mint a nyugati részeken. A lehullott csapadék és a párolgás különbsége az a mennyiség, amelynek tartó- sabb tárolásával számolni lehet. A legtöbb csapadék tárolásával kell számolni Nagykanizsa, Somogyszob és Ba- konypölöske környékén. A többi dunántúli állomás adatai szerint a tárolandó víz- mennyiség 200 mm körül van. A keleti lejtős vidékeken 160 mm víz tárolásával számolhatunk átlagosan. A csapadék alsóbb rétegekbe való levezetésében és tárolásában döntő szépé van a talaj téreg fizikai állapotának, és ezen belül az összes pórustérfogatnak. A lazább talaj gyorsabban és több vizet képes magába fogadni, mint a tömött. Az sem mindegy, hogy milyen mélységig kedvező a talajréteg fizikai állapota, hiszen minél mélyebb az ilyen talajréteg, annál több víz tárolására képes. Feltételezve, hogy az összes pórustér 80%-ában tudjuk a vizet tartósabban tárolni, felvethetjük a kérdést, hogy az előzőekben közölt téli csapadékot milyen állapotú talajréteg milyen mélységig képes magába fogadni. A számítások a 20. táblázatban foglalt eredményeket mutatják. A pórustérfogat növekedésével az adott talajrétegben jelentősen növekedik a vízbefogadás lehetősége. A 20. táblázat adatai azt is szemléltetik, hogy minél mélyebb rétegben növeljük a pórustér arányát, annál több víz befogadására tesszük alkalmassá a talajt. Megjegyezzük, hogy a 60%-os pórustér szélső állapot, ami a művelés után csak igen rövid ideig marad meg. Hogy műveléskor milyen pórusteret állítunk elő, az a művelő95
