Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
Meliorációs eljárások Agrotechnikai eljárások Szántó A meliorációra szoruló területek vetésszerkezete, vetésforgói A talaj szántóföldi használata, azaz a növénytermesztés során mindenütt arra törekszünk, hogy egységnyi területen minél nagyobb értékű terményt állítsunk elő. Közben ügyelnünk kell arra, hogy a talaj termékenysége ne romolják. Ez a meliorációra, főleg a talajvédelemre szoruló területeken különösen fontos. Helyes talaj - használattal, azaz a növények megfelelő kiválasztásával, helyes váltásukkal, termesztési módjukkal nemcsak megakadályozható a talaj leromlása, de a melioráció egyik célja, a talaj fokozatos javítása is elősegíthető. A szántóföldi növénytermesztés folyhat vetésforgó rendszerében, vagy ebből csak az ésszerű növényi sorrendet tartani igyekvő vetés váltás keretében, esetleg csak egy növényt váltás nélkül termesztő rendszerben, monokultúrában. Ezek a különböző rendszerek támogathatják, esetleg hátráltathatják a melioráció céljának megvalósítását. A növénytermesztés klasszikus rendszerétől elválaszthatatlan a vetésforgó, amely a régi kétnyomásos, később háromnyomásos rendszerből alakult ki. A vetésforgó a talajtermékenység fenntartásának fontos és ingyenes eszköze, meliorációra szoruló, illetve meliorált területeken különös jelentősége van. A vetésforgó fogalma, jelentősége és szerkezete A vetésforgó. A növénytermesztés olyan rendszere, amely meghatározott növények térben és időben előre meghatározott sorrendje szerint folyik. A vetésforgó alapelemei: a növények összetétele, azaz a termesztett növényfajok, a növények aránya százalékban vagy területegységben kifejezve, időbeli sorrendjük és a rotáció vagy körforgás. A körforgás (rotáció) az az időtartam, amely alatt a vetésforgó minden növénye keresztülmegy minden szakaszon, és visszatér eredeti helyére. A rotáció kezdetének azt a szakaszt vesszük, amely a legkedvezőbb hatással van a talaj termékenységére, pl. jól megtrágyázott kapásnövény, évelő pillangós. A vetésforgó körforgását a rotációs táblázat szemlélteti (10. táblázat) a közismert norfolki négyes vetésforgó példáján. A táblázaton a római számmal jelölt oszlopok a szakaszt, az arab számmal jelölt vízszintes sorok pedig a körforgás évét jelentik. Ha a vetésforgónak mind a négy alapelemét betartjuk, szilárd vetésforgóról beszélünk. Ha ezeket nem tartjuk be, csak ésszerű növényi sorrendre törekszünk, akkor 62
