Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - A deflációnak kitett üzemek gazdálkodásának szervezése
alkalmazott egyszerű talajvédelmi eljárásokkal a talajvédelem 70— 80°/o-a megoldható, s ehhez többletként szükségesek a viszonylag nagy költségű műszaki létesítmények, beavatkozások. Ezért a talaj védő gazdálkodásra való áttérés során először mindig az egyszerűbb, technikailag is viszonylag könnyen kivitelezhető agronómiái, üzem- szervezési megoldások sokféleségét kell alkalmazni. A talajfedettség követelményeinek megfelelő szántóföldi vetésszerkezet Azt tudomásul kell vennünk, hogy homokon sem a szántóföldi művelési ág az egyedül üdvözítő. Az ésszerű talaj használat gyakorlatával kell fölcserélni a korábbi szemléletet, a vegyes növénytermesztő jellegű gazdálkodásról fokozatosan a helyi természeti, üzemi és közgazdasági igények szerinti kevés ágazató, szakosított növény- termesztésre kell áttérni az arra alkalmas területeken. Az egyes művelési ágakat, ágazatokat mindig az adott viszonynak megfelelően kell rangsorolni. Ma már nem lehet és a jövőben még inkább nem szabad a talaj használat módjait úgy szemlélni, hogy pl. a korszerű gyepgazdálkodás alacsonyabb rangú, extenzívebb talajhasználati mód, mint a szántóföldi gazdálkodás. A megfelelő növényi sorrend, vetésszerkezet alapvető elveinek betartása homokon jóval nagyobb jelentőségű, mint a mezőgazdaság más, talajvédelemre nem szoruló vidékein. Ez a követelmény a homokterületek természeti viszonyai meghatározta kisebb választási lehetőségből, a termelés alacsonyabb színvonalából, a nagyobb szervesanyag-hiányból, a talajvédelem fontosságából adódik. A talaj védő növényi sorrend előnyei: — a szántóföldön, a mélyen gyökerező évelő pillangósok meghatározott időszakonkénti termesztésével javul a homoktalaj fizikai állapota, megkötése, tápanyagtőkéje, felvehető tápanyagtartalma, fedettsége, — a talajfedettség a termesztés időszakában — kivéve a vetés és a növényállomány kifejlődésének idejét — állandó, és teljes védelmet nyújt a defláció ellen (pl. a lucernavetést zabbal felülvetve augusztus végi, szeptember eleji vetésidő mellett is védeni kell a deflációtól), — ha a vetés sorrendjében mélyen, ill. sekélyen gyökerező, különböző tápanyagigényű — pillangós és nem pillangós — növények váltakoznak, a talajt gazdagítjuk, szervesanyag-tartalmát növeljük, ezzel csökkentjük a defláció veszélyét, — az okszerű vetésváltás kedvezően mérsékli a gyomosodást és a kártevők elterjedését, — a munkacsúcsok időben jobban széthúzhatók, javulhat a munkaerő és az eszközök kihasználási foka, csökken a fajlagos igény. A vetésszerkezet összeállításakor az adott üzem gazdálkodási színvonalából kiindulva, a helyi természeti és közgazdasági viszonyokat figyelembe véve válasszuk ki a korszerű gépesített termelés feltételeinek megfelelő ágazatokat. Az ágazatok kiválasztása során a következőkre ügyeljünk: — a kiválasztott homoktalajon gazdaságosan legyen termeszthető, — feleljen meg az adott viszonyoknak, és gátolja, akadályozza meg a deflációt, — a talaj minél rövidebb ideig maradjon fedetlen. A növényi sorrenddel kapcsolatos fő követelmények: — a növényállomány legyen minél zártabb, — a kiválasztott növény megfelelő növekedési erélyű legyen, — minél nagyobb legyen a termesztett növény gyökértömege és a talajba visszajuttatható egyéb növényi maradványok mennyisége, — a nagy gyökértömegű növények minél nagyobb arányban szerepeljenek, — tegyék lehetővé a jövedelmező termelést a jelenlegi és a várható árszerkezet mellett. 23* 355
