Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - A lejtős területű gazdaságok talajvédelmének szervezése

kával csökkentsük a talajeróziót. Az elvetett növénysorok között Nyíri- vagy Duck- féle barázdákat, illetve bakhátakat alakítsunk ki. A teljes vegyszerezés helyett rész­legesen vegyszerezzünk, azaz csak a növénysorokat vegyszerezzük, a sorközöket pedig géppel műveljük. Megfelelő üzemi kísérletek alapján használjuk inkább az egyéves vagy kombinált vegyszereket. Lejtős területeken igen jól hasznosíthatók a gáz hatású vegyszerek. Ez esetben le- mosódási veszély nincs, csapadék nélkül is tökéletes a gyomirtás hatékonysága. A növényvédelem szervezése — hasonlóan más munkafolyamatokéhoz — nagyon fontos üzemszervezési feladat. A munkákat a technológiai tervek szerves részeként kell megtervezni. A munkaszervezés során a következő szempontokat tartsuk szem előtt: — lejtőn a földi gépek borulékonyak, ezért a nyomtávolságot növeljük, s a fordulás szabályait tartsuk be, — a taposási kár csökkentése céljából a többféle műveletet lehetőleg egy menetben a talajvédelmi szabályok betartásával végezzük, — a nagyobb szállítási távolságok miatt a víztakarékos módszereket részesítsük előnyben, — készüljünk fel a lejtős területeken gyakori előre nem tervezhető védekezési feladatokra, — a lemosódás elkerülése céljából a vegyszerezésre az optimális viszonyok között kerüljön sor, — a szállítóeszközök jobb kihasználása végett a földi gépeket lehetőleg csoportosan üzemeltessük. A gyors és hatékony vegyszeres védekezéshez nagy teljesítményű növényvédő gé­pekre van szükség. Ezek fajlagos költsége is kisebb. A hagyományos gépek 70— 80 Ft/ha költségével szemben az új gépek (pl. NOVOR— 1005) 50—55 Ft/ha költséggel üzemelnek. Lejtős területeinken egyre nagyobb a légi, elsősorban a helikopteres növényvéde­lem, mert közismert előnyei mellett itt előny az is, hogy a repülőgép olyan területeken is gyorsan és szakszerűen végezheti a növényvédelmi munkát, ahol földi gépek már nem használhatók. A földi és a légi növényvédelem (fejtrágyázás) költségeinek és hatékonyságának összevetése során megállapítható, hogy mintegy 50%-os a költségcsökkenés a légi javára. A vegyszeres és a mechanikus gyomirtás költségeinek megoszlását a debreceni Bocskai Tsz 1973—74. évi adatai szerint a 105. táblázat tartalmazza. Látható, hogy a vegy­szerezés költségei általá­ban kisebbek a mechani­kai gyomirtás költsé­geinél, és jelentős hozam­többletet eredményez­nek. Az adatokból az is kitűnik, hogy az anyag- költség 70—90% között változik az összes költ­ségből. Természetesen lejtőkön a kiszórás költ­ségei növekednek a lejtő fokának emelkedésével, azonban a mechanikai gyomirtás költségei is ugyanilyen arányban nő­Költség, Ft/ha , Kukorica őszi búza Napra­forgó Vegyszeres gyomirtási költség 1136 142 292,5 ebből vegyszerköltség 1005 35 502, kiszórási költség 131 107 90,5 Mechanikai gyomirtési költség 1312 — 90,3 Többlettermés a vegyszere­zésnél, q/ha 10,9 6,1 1,95 334 105. táblázat. A vegyszeres és a mechanikai gyomirtás költségei­nek megoszlása a debreceni Bocskai Tsz 1973—74. évi adatai szerint

Next

/
Thumbnails
Contents