Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - A lejtős területű gazdaságok talajvédelmének szervezése
101. táblázat. A gépi munkák átlagos többletráfordítása a lejtőszög függvényében Lejtő, % A gépim unka-ráfordítás viszonyított mennyisége lejtő irányú szintvonal irányú művelés esetén 0 100 100 5 116 106 12 139 116 17 154 124 25 178 135 35 206 — a megfelelő összetételű és mennyiségű tápanyag biztosítása, az okszerű tápanyag-gazdálkodás. Bárci (1969) így fogalmaz . a termesztési újratermelési folyamat központi kérdése a tápanyag-gazdálkodás .. Az elmondottakból egyértelműen következik, hogy — fokozódik a népgazdasági igény a hozamok mennyiségével és minőségével szemben, — növelni kell a talajok természetes és közgazdasági termékenységét, — növelni kell a vállalati termelés gazdaságosságát. A talajok termelékenységének fokozása a hozamok növelése mellett jelentősen befolyásolja az erózió elleni védelmet, a termeszthető növények közötti választás lehetőségét, javítja az egyes növények talajvédő hatását, a talajok művelhető- ségét, s ezáltal a gazdaság jövedelmezőségét. Laczkó szerint ,,az erózió, a talajpusztulás — többek között — összefüggésben van a gyengébb tápanyag-, főképpen a gyengébb nitrogénellátással”. A szerves- trágyázásnak a tápanyag-utánpótlás mellett jelentős közvetett és közvetlen talaj- védő szerepe is van, amelyről az érdekelt gazdaságok nem mondhatnak le. 102. táblázat. Az éves többletszállítási munkák a lejtésviszonyok függvényében Az üzem átlagos lejtése, % A sík vidékhez viszonyított gépi szállítás munkatöbblete, % 0 100 5 105 12 115 17 127 25 164 A szervestrágyázás szervezése Istállótrágyázás. A lejtős területű gazdaságokban számottevő az állatállomány — ezen belül is elsősorban a szarvasmarha és a juh —, így istállótrágya-termelésük nagy. Ezen túlmenően egyéb szerves trágyák felhasználása is indokolt és gazdaságos lehet. A szervestrágyázás jelentősége: — a szerves trágya a gazdaság és a háztáji állattenyésztés mellékterméke, — jelentőségét a műtrágyák növekvő ára és a szűkös anyagi források növelik, — a kiszórás és a rakodás gépesítése megoldott, — jelentős mennyiségű tápanyag kerül a talajba, — közvetlen és közvetett talajvédő hatása van. A szervestrágyázás ökonómiai értékelésekor figyelembe kell venni: — költségei általában már az első évben megtérülnek, és hatása több évre (4— 5) tehető, — 1 ha istállótrágyázás költségei, 300 q/ha adaggal, 10 Ft/q elszámolói árral és 700— 900 Ft kiszórási költséggel számolva összesen 3700— 3900 Ft, ami 10— 13 q többletgabonaegység megtermelésével már megtérül, — a talajra gyakorolt biológiai, fizikai hatás önmagában is talajvédő (USA-ada328
