Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése

eszköze és szakmai felkészültségük is hiányos a megjavított területek termelésének átszervezéséhez. Az üzembe helyezett meliorációs kapacitások csak lassan vagy egyáltalán nem érik el a teljes kihasználást. A meliorált területek közgazdasági termelékenysége összességében átlag alatti. Ennek alapvető oka, hogy a gazdaságok nagy részének nincs elegendő mennyiségű, minőségű álló- és forgóeszköz-állománya. Ezért a melioráció megtervezése előtt a vállalatnak fel kell mérnie:

— van-e megfelelő fejlesztési alapja a melioráció kivitelezéséhez szükséges saját erő biztosítására,

— rendelkezésre állanak-e az egyéb források (dotáció, hitel),

— az üzembe helyezés után szükséges többlet állóeszköz megfelelő időben és minőségben rendelkezésre fog-e állni,

— a melioráció révén elérhető termelési szint kihasználásáig. táblázat. A beruházások nagysága, a hozamtöbblet és a beruházások hatékonysága közötti összefüggések Faragó szerint

Elérhető jövedelem Ft /ha

6 GE/ha

10 GE/ha

14 GE/ha

hozamnövekedés esetén

385

765

1447

beruházások értéke

hatékonyság alakulása, %

8 000

4,8

9,5

18,1

900

4,3

8,5

16,1

10 000

3,8

7,6

14,5

11 000

3,5

6,9

13,1

12 000

3,2

6,3

12,0

13 000

2,9

5,9

11,1

14 000

2,7

5,4

10,3

15 000

2,5

5,1

9,6

16 000

2,4

4,8

9,0

17 000

2,2

4,5

8,5

18 000

2,1

4,2

8,0

19 000

2,0

4,0

7,6

20 000

1,9

3,8

7,2

25 000

—

—

5,7

30 000

—

—

4,8

hoz szükséges forgóeszköz mennyiségben és összetételben megteremthető-e,

— van-e az üzemeléshez szükséges szakmai felkészültségű szakember.

Csak abban az esetben lehet gazdaságos a viszonylag nagy fajlagos költséggel létrehozott melioráció, ha az említettek teljes egészében a gazdaság rendelkezésére állnak.

Az eredményes és gazdaságos termelés feltételei

A meliorálandó területen a termelés gazdaságossága a vállalat számára lényegében három alapvető tényezőtől,

— a melioráció egyszeri ráfordításaitól (vállalati értéken),

— a melioráció utáni folyamatos ráfordításoktól,

— és az üzemelés ésszerű megvalósításától függ.

A meliorált területen a termelés jövedelmezővé tehető:

— új, értékesebb kultúrák létesítésével,

— azonos kultúrák nagyobb hozamával és

— területfelszabadítással.

Eddig csak a melioráció közvetlen hatásáról beszéltünk. A meliorációnak azonban mindezek mellett számos előnyös hatása is van. így

— az eredeti ráfordítások hatékonyságát is fokozza (Faragó nyugat-magyarországi savanyú talajokon végzett vizsgálatai szerint pl. az 1 kg műtrágya- hatóanyaggal előállítható GE melioráció előtt 2,3 kg, utána 4,3—6,5 kg volt),

— növeli a termelés biztonságát,

— csökkenthető a takarmánytermő terület és növelhető az árutermelő terület,

— intenzívebbé tehető az állattenyésztés,

315