Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek természeti adottságai - Talajadottságok
A meliorációra szoruló talajok fizikai tulajdonságai A talajok fizikai tulajdonságai közül — a melioráció szempontjából nézve — a talajok mechanikai összetételét, vízháztartási, hő- és levegőgazdálkodási tulajdonságait kell ismernünk. Bár a talajok fizikai viselkedésére azok kémiai és biológiai tulajdonságai is hatással vannak, az egyes tulajdonságcsoportokat az irodalomban általában külön-külön szokták tárgyalni. A talajok mechanikai összetétele A talajok mechanikai összetételén a szilárd fázis szemcsefrakcióinak arányát értjük. Értékét iszapolással határozzák meg (Atterberg-féle módszer). A fizikai talajállapot jelzésére a gyakorlati talajvizsgálatok egyszerűbb mutatói, az Arany-féle kötöttségi szám (KA), a higroszkóposság (hy) és a kapilláris vízemelés, amelynek 5“ — vagy 20h-ra vonatkozó emelőmagasságát mm-ben szokták megadni. Az Arany-féle kötöttségi szám azt a vízmennyiséget jelöli százalékban, amely a talaj- képlékenység felső határának eléréséhez szükséges. A talaj higroszkópossága azt jelöli, hogy a száraz talaj a levegőből mennyi nedvességet képes lekötni. A méréshez meghatározott állandó nedvességtartalmú légtérre van szükség. Hazánkban a 95%-os relatív páratartalmú [Mitscherlich-féle (Hy)] és a 35% relatív páratartalmú [Kúrán- és Sik-iéle (hy)] légtérben történő vizsgálat terjedt el. A fizikai-mechanikai talajjellemzőket a 2. táblázatban foglaltuk össze. A mutatókat a fizikai talaj féleségek kategóriáira használatos elnevezések szerint csoportosítottuk. Az adatokat a dinamométerrel mérhető mechanikai talajellenállás (kp/dm2) jellemző értékhatárai egészítik ki. A mechanikai összetételt a leiszapolható rész jellemzi. 2. táblázat. A fizikai és a mechanikai talajjellemzők összehasonlítása Fizikai talajféleség Leiszapolható iszap- és agyagfrakció, % Arany-féle kötöttség hy % 5h kapilláris vizemelés mm Mechanikai talajellenállás kp/dm! Laza homok 0—10 — 0,0—0,5 — 10—20 Homok 10—25 25—30 0,5—1,0 >300 20—30 Homokos vályog 25—30 30—37 1,0—2,0 250—300 30—40 Vályog 30—60 37—42 2,0—3,6 150—250 40—50 Agyagos vályog 60—70 42—50 3,5—5,0 75—150 50—60 Agyag 70—80 50—60 5,0—6,0 40—75 60—70 Nehéz agyag 80—90 60—80 3- 6,0 <40 70—80 A talajok vízháztartása A talajok vízháztartási jellemzői a víznyelés, a vízáteresztés és a víztartás (vízkapacitás). A talaj víznyelő képessége azt fejezi ki, hogy adott talajréteg a természetes víz29
