Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Marjai Gyula: Műszaki eljárások
Láptalajok talajvízszint-szabályozása A láptalaj hasznosításának előfeltétele a megfelelő vízrendezés. Ez nemcsak a víz elvezetését jelenti, hanem olyan vízviszonyok megteremtését is, ami a tőzeg megőrzését is lehetővé teszi. A vízrendezés egy-egy vízrendszerhez tartozó területen oldható meg. A kedvező vízviszonyok nyílt csatornahálózattal vagy talaj csövezéssel teremthetők meg. A nyílt csatornák elrendezésekor azt kell figyelembe venni, hogy a csatornák mélysége a nagy rétegvastagságú tőzegen, illetve csapadékos vidéken nagyobb. Az első esetben a tőzeg a vízrendezés hatására tömörödik, az utóbbi esetben a sok csapadék miatt nem szárad ki. Kevés csapadékú helyen nem lehet mély a hálózat, mert a tőzeg kiszárad, sőt a hálózatnak alkalmasnak kell lennie a vízpótlás céljából való vissza- duzzasztásra is. A lápterületeken belül általában kis szintkülönbség fordul elő, így a csatornák kis eséssel építhetők, ami kedvező is, hiszen az így kialakuló kis sebesség nem okoz talaj - lesodrást. A talajból a fölösleges víz a szívóárokba, majd a gyűjtőárokba, onnan a levezető csatornába jut. A szívóárkok távolsága a tőzeg típusától, a művelési ágtól függően 30— 120 m között lehet. Az árkok mélysége a megülepedett tőzegnél 0,5—1,0 m mélyen helyezkedik el. A szívóárkok a gyűjtőárkokba torkollanak, amelyek 100— 200 m távolságban vannak egymástól (67. ábra). A gyűjtőárkok mentén közlekedési utakat kell hagyni. A gyűjtőárkok a levezető csatornákba torkollanak, melyek a vizet a befogadóba vezetik. A levezető csatornák méreténél figyelembe kell venni a tőzeg tulajdonságait, magassági vezetéskor a tőzeg tömörödését. A csatornák fenékszélessége 0,5 m, mélysége 1,5—2,0 m, főcsatornánál a fenékszélesség 2—4 m. A rézsű 1 : 1, 1 : 2 lehet, ami begyepesedik. Ha a lefolyás nagyobb sebességű, akkor a csatornát burkolni kell. A csatornákat el kell látni olyan szabályozó műtárgyakkal, amelyekkel a víz szükség szerint kormányozható, és lehetővé teszik a víznek mind az oda-, mind az elvezetését. A talajvízszint kedvező szinten tartása céljából, annak mélységi elhelyezkedését ellenőrizni kell. Erre szolgálnak a talajvízészlelő kutak. A talaj vízszint-szabály ozáshoz a talaj csövezés is megfelelő eljárás. Megoldása azonos az egyéb talajokon alkalmazott megoldással, csak a tervezéskor a tőzeg vízgazdálkodási tulajdonságait kell figyelembe venni. A homoktalajok terepalakítasa A műszaki beavatkozások általában akkor indokoltak, ha a domborzati adottságok akadályozták a termelési célok gazdaságos megvalósítását, vagy az intenzívebb termesztéshez szükséges a terep jelentősebb 67. ábra. Láptalaj csatornahálózata átalakítása. Mivel a homoktalajok szerkezet nélküliek, nincs különösebb akadálya tetszés szerinti talajréteg megmozgatásának. Korábban mind a kertészeti, mind a mezőgazdasági talaj használat a helyi adottságokhoz igazodott, ma azonban már műszaki beavatkozással olyan talaj- és terep- viszonyok alakíthatók ki, amelyek elsősorban a nagyüzemi kertészeti gazdáik«' dás igényeit kielégítik. A szőlő- és gyümölcstelepítés műszaki feladatai a tereprendezés és a teraszképzés. 230
