Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Marjai Gyula: Műszaki eljárások
pedig ebben az esetben nem lesz egyenletes szilárdságú a beton, másrészt a betont folyamatosan tömörítsük. Ez rétegenkénti kézi döngöléssel vagy vibrátorral oldható meg. Ha a műtárgy vasbetonból készül, akkor a zsaluzat közé először beszereljük a vasszerkezetet. A vasbetéteket egymáshoz kengyelekkel és kötöződróttal rögzítjük. A betéteket a zsaluzathoz is rögzíteni kell. A vasszerelvények rögzítésére szolgáló kampókat is beszereljük. Ezután következik a beton beadagolása és bedolgozása az ismertetett módon. Az elkészült betonnak utókezelésre, hűtésre van szüksége. A beton 8 nap alatt eléri végső szilárdságának 60— 80%-át. Kisebb terheléskor a zsaluzat ekkor már eltávolítható. A végleges igénybevételt csak a 28 napos kötés után lehet megkezdeni. Szerelvények beépítése. A megkötött beton műtárgyakba a különböző vasszerelvényeket is beépítjük. A beépítés történhet a rögzítőkampókba való csavarozással vagy hegesztéssel, esetleg betonozott keretekbe helyezéssel. Az elzáró szerkezetet vagy egyéb kereteket már előzőleg ellátták bekötőkampókkal. Ebben az esetben a zsaluzathoz a keretet már a végleges állapotnak megfelelően rögzítjük és betonozzuk. A fémszerelvényeket ezután a korrózió ellen felületbevonattal látjuk el. Üzemi vízrendezés Az üzemi vízrendezés fogalma. A nagy térségi vízrendezés, amely nagyobb területen a befogadó csatornahálózat kiépítésével lehetővé teszi a káros vizek elvezetését, a mezőgazdasági termelés zavartalansága szempontjából még nem teljes értékű. A mezőgazdasági termelés a táblákon, tömbökön folyik. Az egységes nedvességviszonyok megteremtése, adott esetben a felszíni víz elvezetése a táblán kezdődik, és annak csatornába vezetése az üzem fontos feladata. Ezért olyan táblásítás szükséges, amelyen belül, az adottságok alapján, a homogén vízviszonyok megteremthetők. Más esetben a talajvízszint szabályozása, esetleg a helyi csapadék visszatartása vezet célhoz. A táblásítás kedvező esetben önmagában is eredményre vezethet, ha azonos talaj- adottságú és domborzatú területeket foglal egybe. Ha ez nem elegendő, akkor szükség lehet egyéb beavatkozásokra is. A táblásítást mintegy kiegészíti az úthálózat kialakítása, ez egyrészt határt képez, másrészt az útárkok is szerepet kapnak a táblán belüli vízviszonyok rendezésében. A táblásítás ellenére a táblán belül továbbra is lehetnek kedvezőtlen domborzati különbségek. Ilyenkor a terepalakítás keretében végzett kisebb-nagyobb munkák javíthatják a körülményeket. A táblán belül nemcsak a felső művelt talajréteg azonos vízgazdálkodási tulajdonságait kell kialakítani, hanem az alsóbb rétegekét is, hiszen ez is kihat a felsőbb rétegek vízgazdálkodására. Ezért szükség lehet a talajvízszínt szabályozására. A homogén vízviszonyok megteremtésében fontos szerepet kap a természetes csapadékkal való jó gazdálkodás, ami a talajművelés eszközeivel végzett csapadékvisszatartással lehetséges. összegezve tehát: az üzemi vízrendezés összetett feladatát képezi a táblásítás, az úthálózat vonalozása, a területrendezés, a talajvízszint-szabályozás, a csapadék-visszatartás, a talaj vízgazdálkodásának javítása. A vízrendezéssel kialakítjuk azokat a műszaki létesítményeket, amelyek lehetővé teszik a homogén vízviszonyok megteremtését, az üzemnek kell azonban a mindenkori körülmények alapján jól üzemeltetnie ezeket a létesítményeket, hogy a kitűzött célt megvalósíthassa. Az üzemi vízrendezés előmunkálatai. Az előmunkálatok során először tisztázni kell az üzem jelenlegi helyzetét, vízgazdálkodási színvonalát. Ha az üzem olyan vízgyűjtő területen belül helyezkedik el, ahol a nagy térségi vízlevezető hálózat kielégítően ellő* 227
