Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Marjai Gyula: Műszaki eljárások
A mértékadó fajlagos vízhozam függ a vízgyűjtő területek általános vízháztartási sajátosságaitól, a fajlagos lefolyástól. A fajlagos lefolyás (q) a következő összefüggés alapján számolható: 2 = & + + Ot + <h + q„ ahol q0 = a csapadékból származó összegyülekező és lefolyó víz, q6 = az öntözővízből származó víz, qt — a talajvízből a csatornába szivárgó víz, q, = a töltéseken átszivárgó, a talajból felfakadó víz, qa = a vízfolyások árvízéből származó víz. A fajlagos lefolyás meghatározásakor az egyidejűleg ható tagokat kell figyelembe venni. Meghatározható becsléssel vagy részletes hidrológiai vizsgálattal. A csapadékból származó fajlagos lefolyás (qc) meghatározása. A fajlagos lefolyás többféle módszerrel közelíthető meg, illetve számítható. Ezek: — becslés tapasztalati értékek alapján, — kis vízgyűjtő terület (F ä 10 km2) fajlagos lefolyásának meghatározása közelítő számítással, — nagy vízgyűjtő terület (F 10 km2) fajlagos lefolyásának meghatározása az összegyülekezés és a vízgyűjtőn lejátszódó tározódás figyelembevételével. A fajlagos lefolyás becslése tapasztalati értékek alapján. A vízgyűjtő terület talajtani térképe alapján meghatározzuk a különböző talajtípusok százalékos arányát. Az előforduló típusok lehetnek: homok, homokos vályog, középkötött vályog, erősen kötött vályog, agyag, tőzeg, termő szik, terméketlen szik, vízfelület. A százalékos megoszlás alapján a 49. táblázatból meghatározható, hogy melyik vízgyűjtő kategóriába tartozik a terület. Ela a vízgyűjtő terület kategóriáját ismerjük, akkor a téli félév (október-március) átlagos csapadékösszegének függvényében az 50. táblázatból kikereshető az a fajlagos lefolyás, ami a csapadékból és a talajvízből együttesen lefolyik. Kis vízgyűjtő terület (F ^ 10 km2) fajlagos lefolyásának meghatározása közelítő számítással. Abból indulunk ki, hogy az 1 óra időtartamú, nagy hevességű és viszonylag kis területre kiterjedő esőből származó felszíni vizet 1 nap alatt le kell vezetni. Ebben az esetben a számításra szolgáló képlet: qc = 0,04 • a • ie (1/s-ha), ahol qc = a fajlagos lefolyás, <x = a lefolyási tényező, ie = az e évenként elért 1 órás esőidőtartamhoz tartozó esőhevességi érték (1/s * ha). Értékét az 51. táblázat tartalmazza. A lefolyási tényező a vizsgált területről lefolyt és leesett csapadék mennyiségének hányadosa. « = Wu , ahol W,,., = a lefolyt csapadék (m3), főcsap = a leesett csapadék (m3). A lefolyási tényező a vízgyűjtő terület jellemzőitől függően változó. A lefolyási tényező függ a lejtéstől, a talaj vízáteresztő képességétől, a növényállománytól. Tapasztalati értékeket tüntet fel az 52. táblázat, mely öntözetlen és öntözött te212
