Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Marjai Gyula: Műszaki eljárások
213 4 9. táblázat. A síkvidéki vízgyűjtők osztályozása Jel Vízgyűjtő terület Talajok Legjellemzőbb A felszíni víz származása A talajvíz helyzete típusa % aránya vlzkapacitás mm/m8 hasznosítható víz mm/m8 vlzvezető képesség mm/perc nedvszívó képesség % b középkötött talajú vályog homokos vályog agyagos vályog >75 240—380 120—240 A0,3—0,5 2—4 ?c+ (h) magas kötött talajú szikes, agyag agyagos vályog és egyidejűleg szikes agyagos vályog vályog homokos vályog o o T* 00 A A i gen változó 0,1—0,2 4—7 ?o magas d tőzeges talajú tőzeg, kotu >30 500—700 ? ? 5—15 7c + (di) magas e laza talajú homok, kavics >45 60—180 30—90 0,5—1,0 0,5—2,0 7o + 7t mély f középkötött talajú vályog agyagos vályog homokos vályog > 60 300—350 150—180 0,4—0,5 2,5—3,5 7o+ (?J mély Megjegyzés: a b, c, d jelű vízgyűjtő területeken a vizszlntesés a csatornában igen kicsi (kb. 5 — 20 cm/km), az e és f jelű vízgyűjtő területek kissé lejtős felszfnűek, az előző területeknél magasabban fekvő területek, a csatornák esése már nagyobb ( >50 cm/km); a b, c és d jelű területek az Alföldön, a mélyebb részeken találhatók, az e és f jelű területek az Alföld homok- és löszhátain figyelhetők meg ío = a csapadékból közvetlenül származó víz 8t = a talajvízből származó, a csatornákba szivárgó viz g = a töltéseken és a töltések alatt átszivárgó és a talajból fakadó víz
