Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Marjai Gyula: Műszaki eljárások
víz összegyűjtéséről és kártétel nélküli levezetéséről. Nem szabad arra törekedni, hogy a felületi lefolyás csökkentésére vagy megszüntetésére a vizet talajlazítással, sáncokkal és más módszerekkel a talajba szivárogtassuk, mert ez a vízzáró réteg felett továbbszivárogva máshol a felszínre kerül és fakadóvizes területeket táplál. Ebben az esetben is fennáll az az alaptétel, hogy a különböző melioratív eljárásokat egymással össze kell hangolni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ami az egyik cél érdekében esetleg helyesnek látszik, az más célok elérését megnehezíti vagy akadályozza. Mindenkor a táj egészének teljes meliorációját kell szemünk előtt tartani és ennek megfelelően alkalmazni az egyes melioratív eljárásokat. Műszaki eljárások A műszaki eljárások szükségessége, szerepe és mértéke a mezőgazdasági területek meliorálásában A műszaki meliorációs eljárásokra akkor van szükség, ha a termesztés számára kedvező állapot talajjavítási, termesztéstechnikai beavatkozásokkal nem oldható meg. A műszaki beavatkozások általában szélesebb körű hatással járnak, és akkor hatékonyak, ha egyéb beavatkozásokhoz kapcsolódnak. Mivel a mezőgazdasági területeken a kedvezőtlen hatások általában a vízellátottsággal függnek össze, a műszaki beavatkozások célja döntően a vízellátottság kedvező, tartós kialakítása. A vízháztartási helyzetben bekövetkező változások sokfélék lehetnek, így a melioráció feladatai is sokrétűek. Juva szerint a meliorációs tevékenységeket a következő csoportokba sorolhatjuk: — vízrendezés, — öntözés, — erózió elleni védelem, — kultiváció és rekultiváció, — táblásítás. A vízrendezés célja a fölösleges, káros vizek elvezetése, ezzel az elvizenyősödött területek művelésre alkalmassá tétele. A vízrendezés általában alapvető beavatkozást jelent, melynek közvetlen és közvetett hatásai vannak. Közvetlen hatás a káros vízbőség megszüntetése és kedvező vízháztartási helyzet kialakítása, de közvetve javítja a talaj hőháztartását, szerkezetét, tápanyag-gazdálkodását is. Egyéb beavatkozásokkal kombinálva, javítja azok hatékony érvényesülését, vagyis a beavatkozásoknak kölcsönösen hatóaknak kell lenniük. Domináló szerepet az a beavatkozás kap, amelyik a káros okok megszüntetése irányában leginkább hat. A műszaki feladat a terület természeti és üzemi adottságai, valamint a termesztési igények elemzése alapján a műszaki művek tervezése, építése és üzemeltetése. Az öntözés során a száraz és ezért csökkent termőképességű talajokba megfelelő mennyiségű vizet juttatunk, és ezzel érjük el a tartós termékenységet. Az öntözés helyes gyakorlata feltételezi a vízrendezést, mivel az öntözésbe vont területek kora tavaszi időszakban a víz alá kerülhetnek, vagy nyári nagy záporok esetén az öntözés következtében vízzel jobban ellátott talajokon is felszíni elöntés vagy telített talajállapot keletkezhet. A vízrendezés és az öntözés kölcsönössége azt is jelenti, hogy például egyes vízrendezési létesítményeket az öntözés szolgálatába állítanak. A műszaki feladat az öntözést szolgáló művek tervezése, építése és üzemeltetése. Az erózió elleni védelem során a talajt meg kell védeni a víz, a szél és a jég káros hatásaitól. Ezek a káros hatások a talaj elsodrásában, elfújásában, kimosások, 185
