Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Stefanovits Pál: Talajjavítási eljárások
A kicserélhető kationok (11. ábra), amelynek értékeiben a Mehlich-módszer hibái miatt a vízben oldható sók kationjainak egy része is bennfoglaltatik, a javulás mértékével szoros kapcsolatot mutatnak. A kicserélhető Na terítéskor jobban csökken, mint a mesze- zéskor, s ez inkább a feltalaj sárgafölddel való higulásának hatása, mint a tényleges kicserélési reakciónak. A kicserélhető kalcium növekedése szintén megállapítható az ábrákból. Jobban szemléltetik a javítás hatását a kicserélhető kationok, ha az S-érték százalékában tüntetjük fel azokat, mint az a 10. ábrán látható. Ezek a grafikonok mind az egyes javítási módok különböző adagjainak, mind pedig a két javítási mód különbségét nagy hűséggel tükrözik. Igazolják egyben a nátrium csökkenését, valamint a kalcium növekedését. A szikjavítás hatása azonban nemcsak a többletterméssel és a talaj tulajdonságok változásával mérhető le, hanem a talaj művelhetőségének kedvező alakulásában is észlelhető. A kationok kicserélődése a talajszerkezet átalakulását is maga után vonja, és ez, valamint a talajkolloidok tapadóképességének csökkenése a talajművelő eszközökkel szemben tanúsított ellenállást kedvezően módosítja. Ennek illusztrálására mutatjuk be az Ábrahám és Bocskai által közölt ábrát (13. ábra), amelyben borsó tarló és kukoricatarló javított területein mért talajellenállás-adatokat tüntették fel, sztyeppesedő réti szolonyec talajon. További hatásként említjük meg a talajjavítás és a trágyázás közötti kölcsönhatást, valamint a javítás és a talaj mikrobiológiai tevékenysége közötti kapcsolatot is. Ezekre azonban nem térünk ki részletesen. A meszes (karbonátos) szolonyecek, szoloncsák-szolonyecek és szoloncsákok javítása Ezeken a talajokon a szénsavasmész-tartalom és a lúgos kémhatás miatt csak a savanyúan ható meszező és egyéb vegyi anyagokat használhatjuk fel. A javítás előtt azonban a talaj vízviszonyokat rendezni kell, mert ezeken a talajokon különösen gyakori a közeli sós talajvíz. Amíg ennek szintje nem száll le a megkívánt mélységig, a kémiai javításnak nincs értelme. Ugyanígy kell értékelnünk a felületi vizek összefutását is, mert ezek nemcsak akadályozzák a talajjavítást, hanem a környező terüleCa Mg Na mg. e. e. 10 20 10 20 10 20 11. ábra. A talaj változásai Prettenhoffer kelemenzúgi kísérletei alapján (a kicserélhető Ca, Mg és Na) a T és M jelölések magyarázatát lásd a 10. ábrán 170
