Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Stefanovits Pál: Talajjavítási eljárások
nak, mint a göröngyösre fagyott szántón. A mészanyagot a tavaszi simítózás és talajmunka során keverjük be. Az évelő pillangósok tarlójára a nyári kaszálások után — ha a talaj nincsen nagyon felázva —, valamint a fagyos talajra is lehet teríteni. A javítóanyagot minden esetben — növényápolással is összekapcsolt — fogasolással keverjük be. Megfelelő talaj- állapot esetén — elsősorban téli fagyon — az őszi kalászos vetésekre is lehet teríteni. A mész bekeverésére a tavaszi vetésápoláskor kerülhet sor. Terítés. A talajjavító mész vasúti és közúti szállításának és elterítésének megszervezése során a későbbiekben sorra kerülő szikes talajok javításánál elmondottakat kell figyelembe venni. A terítést a NAK szakvéleménye, illetve a terítési vázlat alapján jelöljük ki. Ha egy táblán belül különböző mennyiségben kell teríteni a meszet, úgy először ki kell tűzni a dózishatárokat, ezen belül ki kell tűzni az egy-egy járműről terítendő terület- sávot. Az egy-egy járműről terítendő terület nagysága függ a járműre rakott mész mennyiségétől és az adagtól. A járműveken levő anyag mennyiségét mérlegeléssel, legtöbb esetben azonban csak köbözéssel állapítjuk meg. A meszezés termésfokozó hatása. A meszezés hatásának bemutatása céljából Faragó T. munkájából idézzük a javításnak tulajdonítható terméstöbbletre vonatkozó adatokat, amelyeket a 35. táblázatban foglaltunk össze. Ebből, valamint a 8. ábrán közölt vázlatból látható, hogy a savanyú talajok megoszlanak az erdőtalajok és a réti talajok között. Az országos felmérés alapján összeállított és feldolgozott termésadatokat Bán munkájából idézzük a 36. táblázatban, melyekből megállapítható, hogy kereken 9 GE/ha többletterméssel számolhatunk országosan, ami jól egyezik a Faragó által mért adatokkal. A mésztrágyázás hatása elsősorban mészigényes növények esetében kalciumhiányos talajokon érvényesül. Helyes alkalmazásakor mintegy 5— 10%-os termésnövekedéssel számolhatunk az alkalmazás évében, kevés utóhatással. 35. táblázat. A meszezés után várható terméstöbblet Faragó T. adatai szerint A talajtípus megnevezése A felhasznált javítóanyag Terméstöbblet (GB /ha) megnevezése hatóanyag CaCOj-ban (q/ha) Agyagbemosódásos cukorgyári mésziszap, őrölt — 90 6,1— 7,2 barna erdőtalaj mészkőpor 90— «= 6,9— 8,5 Pszeudoglejes barna cukorgyári mésziszap, őrölt < — 90 6,6— 8,0 erdőtalaj mészkőpor 90—«c 6,5— 7,8 Csernozjom barna cukorgyári mésziszap, őrölt «= — 90 5,0— 6,0 erdőtalaj mószkőpor 90— 5,5— 6,6 Réti talaj cukorgyári mésziszap, őrölt «= — 90 5,5— 6,8 mészkőpor 90—180 5,7— 7,1 180—270 6,0— 7,5 Réti öntéstalaj cukorgyári mésziszap, őrölt «=— 90 5,0— 6,2 mószkőpor 90—180 6,0— 8,0 180—270 8,1—10,0 270— «= 6,0— 7,7 Réti csernozjom cukorgyári mésziszap, őrölt-= — 90 5,0— 6,1 mószkőpor 90— «= 3,9— 4,9 Savanyú homok lápi mész «= — 90 6,0— 7,2 Láptalaj cukorgyári mésziszap, őrölt «=— 90 5,3— 6,4 mószkőpor, lápi mész 157
