Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Stefanovits Pál: Talajjavítási eljárások
A meszezés tartamhatása a felhasznált javítóanyag mennyiségétől függ. A teljes adagú meszezés hatása még 10— 20 év után is kimutatható, a kisebb, fél adagú mesze- zést viszont 5—10 évenként meg kell ismételni, mert hatása elenyészik. A meszezés értékelésekor azonban további hatásokat is számításba kell venni. Faragó szerint a műtrágyahatékonyabb érvényesülését a talajjavítás egyik legjelentősebb közvetett hatásának kell tekinteni. Számításai szerint ez a hatás mintegy 3,5 GE/ha átlagos hozamnövekedésre tehető, vagyis a közvetlen javító hatásnak mintegy 30%-ára. További hatásként említjük meg a talaj kedvezőbb művelhetőségét. Ez egyrészről a vonóerő-szükséglet csökkenésében mutatható ki, másrészről mélyebb fekvésű helyeken a vízkárok mérséklődésében érzékelhető. Mindkét esetben a talaj szerkezet javulására kell visszavezetnünk a hatást. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szerkezetvizsgálati módszerekkel a különbség kimutatása nem minden esetben sikerül, az egyéb úton észlelhető kedvező hatás ellenére. A meszezés költsége több tényezőtől függ. így a javítóanyag minőségétől, a szállítási, valamint a terítési költségektől, továbbá olyan tételektől, mint a szakvéleményezés költsége vagy a szakvéleményezésben eléírt talaj lazítás és trágyázás költsége. 158 8. ábra. Savanyú erdő- és réti talajok elterjedése 36. táblázat. Terméstöbblet (GE/ha) a savanyú talajok mesze- zésének hatására az országos átlagadatok alapján, Bán M. összeállítása szerint Javítóanyag Terméseredmény minősége mennyisége, q/ha nem javított javított Terméstöbblet Őrölt mészkőpor 120 23,8 31,3 7,5 Lápi mész Cukorgyári mész205 24,8 34,2 9,4 iszap 198 24,1 33,1 9,0
