Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
7. A fejlődés második szakasza
vízrendszerére vonatkozik. A meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézete (KEI) gyűjti be. A sokfajta meteorológiai adatból az ÓVSZ a külföldi vízgyűjtőkről a 06:00 és 18:00 GMT időpontokra vonatkozó szinoptikus (SYNOP) jelentéseket kapja meg. Árvizi időszakban még a 12:00 és 00:00 GMT időpontokra vonatkozó jelentéseket is. A lehullott napi csapadék meny- nyisége a 6:00 és a 18:00 GMT jelentésekből közvetlenül előállítható, a két közbülső jelentés (0:00 és 12:00 GMT) felhasználásával a csapadékmennyiség 6 órás intervallumokra bontható. A hidrológiai adatok, a WMO és a Duna Bizottság ajánlásainak megfelelően, a környező országok illetékes hidrológiai (meteorológiai illetve hidrometeorológiai) központjaiból érkeznek az OVSz-be, kiegészítve a kétoldalú megállapodások alapján szervezett adatcserével (27. ábra). A begyűjtött adatok: napi kétszeri vízállás, reggeli vízhozam, vízhőmérséklet, léghőmérséklet, jégviszonyok, csapadékmennyiség, hóviszonyok, gázlók jellemzői. Az adatok telexen vagy a meteorológiai kishálózaton keresztül érkeznek be az OVSz-be. A magyar területre eső adatok közül a csapadék adatokat a meteorológiai szolgálat az országos időjárási (csapadék érzékelő) rádiólokátor hálózatról (27. dóra), területét 20-20 km2-es négyzetekre felbontva, nappal óránként továbbítja a csapadékmennyiségeket és a csapadék zónák vonulásának irányát (Bodolainé. 1980), másrészt 12 földi állomásról óránként (de a csapadékot csak 6 óránként) 120 földi állomásról naponta egyszer gyűjti és továbbít hidrometeorológiai adatokat az ÓVSZ részére. A vízügyi igazgatóságok a vízrajzi gyorsadatszolgáltató rendszer keretében 120 állomásról gyűjtik össze és naponta egyszer telexen küldik meg a reggeli és esti adatokat (vízállás, vízhőmérséklet és jég) az OVSZ-be. A korszerű előrejelzés alapját képező automatikus távmérő állomás viszonylag kevés van az országban. A VITUKI tervet dolgozott ki a hidrológiai információellátás korszerűsítésére (VITUKI, 1974a), amely szerint az országos vízjelző rendszernek automatikus működéséhez mintegy 50 TELEXDAT rendszerű távjelző állomás kiépítésére lenne szükség, elsősorban az országhatár közeli szelvényekben. Jelenleg 17 TELEXDAT rendszerű távjelző állomás működik az országos hálózat részeként (27. ábra). Az ÓVSZ egy speciális TELEXDAT állomást üzemeltet Bécsben, amelynek feladata, hogy kapcsolódva az osztrák vízrajzi szolgálat távmérőrendszeréhez, bármely időben elérhetővé váljanak a magyar dunai előrejelzéshez szükséges Ibbs, Kienstock, Tulln és Bécs pillanatnyi vízállásadatai. A TELEXDAT állomások bármely telexállomásról lekérdezhetőek, így minden felhasználó (hajózás, ipar, mezőgazdaság, erdészet) hozzájuthat a vízrendszer állapotát jellemző hidrológiai adatokhoz (Bárt ha-Szöllősi-Nagy-Harkányi, 1983). A regionális, egy-egy vízgyűjtőre kiterjedő előrejelző és riasztó rendszerek közül is 1985-ig mindössze három épült meg az elképzelt 17 közül (VITUKI, 1969), pedig ezek a távjelző rendszerek összetett vízgazdálkodási feladatok megoldására is alkalmasak. 82
