Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve (VÍZDOK Leányvállalat, Budapest, 1986)
7. A fejlődés második szakasza
A hidrológiai előrejelzés fejlesztésének második láncszeme az adatok gyors feldolgozása és az előrejelzés előkészítése. A hidrológiai adatok hagyományos — szöveges táviratban történő — továbbítása, egyéb hátrányai mellett, nem felelt meg a számítógépes feldolgozó rendszer követelményeinek, ezért az ÓVSZ 1977. I. 1-től nemzetközi, 1981.1. 1-től hazai adatszolgáltatásban általánosan és kötelezően bevezette a WMO FM 12—VII. SYNOP (a meteorológiai adatközlés), illetve FM 67—VI. HYDRA (a hidrológiai adatközlés) és FM 68—VI. HYFOR (az előrejelzések közlése) kódokat, amely utóbbi kettő nemzetközi kidolgozásában aktívan részt vett. Az ÓVSZ ezenkívül kidolgozta és az 1974—75. év jeges időszakában alkalmazta az ICE (jég) kódot, továbbá a SNOW (hóadatközlés) program- csomagot és a gázlókitűző szolgálat jelentésének továbbítására a GÁZLÓ kódot. A programrendszerhez kapcsolódik az ÓVSZ által 1980-tól kidolgozott, az adatok archiválását, valamint későbbi felhasználását lehetővé tevőre archiváló programok (SYARC, HYARC, ICARC, SNOW). A hidrológiai adatok kódolt továbbítása lehetővé tette az adatok közvetlen számítógépi feldolgozását (38. ábra) és jelentősen csökkentette az adatok továbbításához szükséges időt, így nagy lépést jelentett a korszerű operatív előrejelző szolgálat megteremtésében (Bartha-Szöllősi-Nagy, 1982). Az OVSZ-ben alkalmazott számítógépes adatfeldolgozás és előrejelzés folyamatábráját a 39. ábrán mutatjuk be (VITUKI, 1977). 38. ábra. A VITUKI számítógépközpontja 83
